A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi karának, Kulturális és Vizuális Antropológia tanszékén mutatták be az intézet legújabb kiadványát. A Határlét címet viselő kötet, 2002 és 2006 között a kelet-szlovákiai Jabloncán végzett komplex kutatás alapján elkészült tanulmányokat tartalmaz. A határmenti, magyarok lakta, alig 250 fős közösség a huszadik század folyamán öt alkalommal élte át a politikai határváltozásokat, ez pedig alapvetően meghatározta a falu lehetőségeit. A kötetben szereplő öt tanulmány közül az egyik, amelyet Szűts István Gergely írt, pontosan a határváltozások társadalmi, gazdasági és kulturális hatásait vizsgálja, mindezt úgy, hogy közben az egykori szomszédos települést, Derenket is „megszólaltatja”.
Klasszikusnak mondható Földi Viktória témaválasztása, aki a család, háztartás és rokonság legjellemzőbb vonásaiból következtet a közösséget összekötő kohéziós erőkre. A rokoni kapcsolatok hálója mellett a temetkezési szokások és a háztartástípusok elemzése is komoly erénye ennek a tanulmánynak. A kisebbségi lét alapvetően befolyásolja a nyelvhasználatot, ez pedig meghatározza egy ilyen kis közösség külső és belső kommunikációját. A kétnyelvűség motivációit, kényszerét és sajátságos jellemzőit kutatta Csók Edit, aki kérdőívek és több óra interjúanyag kiértékelésével ragadta meg a jablonciak nyelvhasználati szokásait. Becze Szabolcs a kollektív emlékezet és emlékezés reprezentációit vizsgálta. Olyan helyi ünnepek, közösségi események megfigyelése és leírása állt a kutatás középpontjában, amelyek egyértelműen jelzik egy település identitásainak alapmotívumait. Emlékműavatások, a helyi emlékezetben kiemelt jelentőségű helyszínek, személyek és történetek, mind a közösségi tudat fundamentumai. A szerző mindezeket összegyűjtve alkotta meg a jablonciak múltjára és jelenére utaló munkáját.
A kötet legnagyobb lélegzetvételű munkája Schreck Csilla nevéhez fűződik, aki több éves levéltári kutatás nyomán, részleteiben is bemutatja, a falu 19. századi társadalmi rétegződéseit. A szerző a családi és gazdasági kapcsolatok megismerése után következtet a falut átszövő kapcsolatrendszerekre, mindez pedig azt mutatja, hogy a legintenzívebb kapcsolatok olyan rokonsági fokon, mint a komaság és sógorság jöttek létre. Az írás külön érdekessége, hogy a falut átszövő rokonsági rendszereket, egy kiválasztott család kapcsolatain keresztül érzékelteti. A könnyebb megértés érdekében a szerző komoly mellékletet is készített, amelyen keresztül láthatóvá válnak a falut átszövő társadalmi hálók. A Határlét című tanulmánykötet megjelenésének alapvető célja az volt, hogy egy határmenti, kisebbségi helyzetben lévő közösség társadalmának alapmotívumait megismerhessük, mindezt úgy, hogy a falu múltját is figyelembe véve, elsősorban mégis a releváns problémákra koncentráljunk. Az öt szerző által készített írásokhoz, szakmai felkészültségükön túl nagyban hozzájárult a falu lakóinak pozitív hozzáállása, állandó segítőkészsége és támogatása, amelyek nélkül ez a kötet nem jöhetett volna létre.
Szűts I. Gergely (szerk.) Határlét. Antropológiai tanulmányok Jabloncáról. Miskolc, 2008.
Szűts István Gergely