ÉS-szilánkok 1.2: Műszakváltás a Célvárosban – Vasgyár
Vörös (?) téglafalak
…Faramuci helyzet, hogy az egykor csodált, mintalakótelepnek aposztrofált vasgyári kolónia ma a város legrosszabb hírű részei közé tartozik, pedig építészeti igényessége jobb sorsra predesztinálná… A vasgyári kolónia (egykor Diósgyőr-Vasgyár) egységes képe egyre inkább eltűnőben van; a különböző, a valamikor rétegzettséget is kifejező részeiben más-más mértékű a változás és leromlás. Az épületek jó részének bevakolták a falait, illetve hozzáépítettek újabb helyiségeket, eltüntetve ezáltal annak eredeti, karakteres jellegét (miközben a kolónia utcáinak jó része helyi védettség alatt áll).
Mivel a korszerűsítés, az évtizedek óta szükséges komfortosítás jórészt elmaradt, az ott élő lakosság lakhatási viszonyai elmaradottak, helyenként katasztrofálisak. E leromlási folyamattal párhuzamosan a lakosság kicserélődött az utóbbi évtizedekben: egyre több régi lakó költözött el vagy halt ki a kolónia utcáiból, helyüket a korszerűtlen és olcsó lakásokba szoruló szegény, javarészt roma lakosok foglalták el. Mára több „cigánytelep”, illetve telepszerű rész is kialakult, miközben a városban élők megítélése majdhogynem egyöntetűen negatív, elítélő: a kolónia eltörlendő viskók sokaságaként tűnik fel, a városrész történeti és kulturális örökségvédelmi szempontból kiaknázatlan értékeit figyelmen kívül hagyva.
Sajnos a Diósgyőr-vasgyári kolónia bemutatását nem lehet némi múltba révedés nélkül megtenni, mert jelenlegi állapotában a város inkább szégyenfoltként tartja számon, mint büszkeségként, pedig bő száz éve még korzózni jártak ide a polgárok az akkor még különálló Miskolcról.
Aki azonban nem a szokványos turistalátványosságokra kíváncsi és nem riasztja vissza egy terület kopottsága, elhanyagoltsága; aki nemcsak a mai lepusztultságot, hanem a még nagyon is felismerhető régi építészeti értékeket is képes meglátni, az biztos, hogy jól jár, ha egy fél napot erre a városnegyedre, annak megismerésére szán egy kisebb városi túra keretében.
Ma ez a hatalmas terület az őt megillető komplex védelem helyett végveszélyben van…
Az idézett szöveg eredeti változata ebben a kötetben jelent meg
ÉS-szilánkok 3.1: AVASI MACSKAKÖVEK / Variációk Avasra
Avagy hogyan lett a Szent György-hegyből Avas-déli lakótelep, az avasi szőlőhegyből „mumus” és miskolcikumok tárháza egyszerre? – az avasi domb név- és fogalomváltozásai
Fotó: Osztie Tibor
Szőlőhegyből előbb Kádár-kori panelrengeteg, betondzsungel lett az Avas, majd a „Dél” megnevezést elveszítve avasi lakótelep, végül csak pusztán Avas, hol elfedve annak sokszínűségét, ezzel együtt a Kisavast, újabban a Történelmi Avast/Ó-Avast és egyéb avasi városrészeket, térségeket, hol meghagyva, akár ellentétes előjellel, egyfajta furcsa, kaotikus párhuzamosságban.
Az ÓAVAS kifejezés azóta feltűnt több, a pincesorokon tartott rendezvény hivatalos programajánlójának térképén, ám sajnos teljesen rosszul, az általam javasolt koncepciót félreértve, és igazi fogalmi, topográfiai zűrzavart okozva. A megnevezés a Kisavas–Mélyvölgy–Nagyavas pincesor-hármasság és néhány kapcsolódó térség (Horváth-tető, Avasi kilátó, Avas-tető) összefoglaló neve helyett a Nagyavas keleti oldalára (az Avasi templom és temető, illetve a Mélyvölgy közötti néhány pincesorra) és az úgynevezett amfiteátrumra vonatkoztatva jelent meg, ami mellett további teljes képzavarként „Nagyavas” megnevezéssel a Nagyavasi pincesorok helyett a pincesorok temetőn túli részét jelölték a Horváth-tetővel és az Avasi kilátóval együtt.
Tehát még egyszer: Ó-Avas = Történelmi Avas! Továbbá: Avas ≠ Avasi lakótelep!
… Érdekes, hogy a leegyszerűsítő és degradáló Avas-képzettel („AVAS egyenlő gettó”) párhuzamosan lett újra divat a Történelmi Avas/Ó Avas, mely így eleve, önmagában is ellentmond az előbbinek. Mégis, a jelek szerint bizonyos körökben nagy népszerűségnek örvend ez az új AVAS-képzet, önsorsrontó és keménykedő voltával (egyfajta laza, gettóharcos életérzést kölcsönözve), a mémek és a divat szintjén (pl. AVAS feliratú sapkák és divatáruk), a stand up hazai színvonalán, de megjelenik – más formában persze – intézményi szinten is.
Az Avasból tehát mumus lett, valamiféle negatív és félelmetes erő által megszállt fertő, Mordor, ami egyúttal identitásképző elemként és divatként is működik valamiféle önironikus módon, búsongva és ugyanakkor keményen, az időközben szállóigévé lett „Sorsod Borsod” kifejezés szellemében. Egyszersmind újra divattá vált a miskolcikumok tárházát is kínáló Történelmi Avason/Ó-Avason pincét vásárolni (és akár bort termelni), szórakozni járni a pincesorokra az egyre többféle és egyre gyakrabban előforduló, változatos színvonalú rendezvényekre. A szakmailag jól átgondolt és kulturális programkínálatában is sokrétű Avasi Borangolás immár kamaszkorba lépett, a programkínálata kevésbé igényes (már hosszú évek óta), mára, 2025-ben sokakat elriaszt „a pincesorok posztmodern mulatós rátarti rongyrázós szelfizős arca” – a zenei kínálatban az utcazenészek, népzenészek, előadóművészek, kisebb-nagyobb koncertek mellett/helyett például egyre nagyobb arányban jelentek meg DJ-k, akik közül egyre többek képzettsége és hozzáértése is megkérdőjelezhető, és nem csak a silány zenei
választék miatt; míg több más rendezvény eleve kisebb térségre és/vagy szerényebb célokkal indult. Az igényes kulturális programok és zenei előadók műsora nem fog elriasztani senkit egy bejáratott, népszerű rendezvénytől, nem úgy, mint az egyre silányabb, igénytelenebb zenei paletta (ezen a ponton szokás arra hivatkozni, hogy „erre van igény” – de ki szerint? Ezen érv alapján tehát a szervezők úgy vélik, hogy a miskolci közönségnek nincs ízlése, pontosabban ez a zenei ízlés olyan, amilyen…)
ÉS-szilánkok 1.1: Műszakváltás a Célvárosban – Pereces
PTK-FTC 3:0!
Egy legenda nyomában: a Fradi-verő, kapufatörő PTK. Az összedőlt kapufa legendás története – ezen a napon, április 20-án történt, 1947-ben:
Kertesi, a nap hőse újabb gólt vágott, illetve fejelt Henni kapujába. A nagy lendület Kertesit bevitte a kapuba, ott a hálóba fogózkodott, hogy meg tudjon állni. Nagy reccsenés hallatszott erre és ha Forgács el nem rántja a góllövőt, akkor az eltört és bedűlő kapufa rázuhant volna…” – írja a Képes Sport tudósítója1947-ben…
A kötet megvásárolható online az Átjáró Boltban, a Régiségvásáron minden hónap első vasárnapján (Átjáró pult // CéLVáRoSi CuCCoK), vagy egyéb rendezvényeken, illetve egyeztetett időpontban a Technika Házában található raktárunkban.
Hamarosan megvásárolható lesz a Zöld Sárkány teaházban és az Antik Art caféban (a régi Központi Antikvárium helyén) is!
🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg: