Elfeledett pincék mélyén – Elfeledett borvidékek
Az Átjáró folyóirat 4. számával izgalmas és reményeink szerint gondolatébresztő utazásra hívjuk olvasóinkat a magyar borkultúra múltjába, a történelmi Magyarország egykor nagy hírű, mára azonban megkopott fényű, teljesen elfeledett, vagy éppen újjászülető borvidékeire. Bár a Kárpát-medence az európai bortermelő övezet északkeleti határán helyezkedik el, a kivételes klimatikus viszonyoknak köszönhetően Magyarország hosszú évszázadokon keresztül bornagyhatalomnak számított, sőt a 19. sz. végére hazánk – Franciaország után – a kontinens második legnagyobb bortermelő országává vált. http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-793.html
Tekintettel a bor gazdasági életben betöltött fontos szerepére és arra, hogy a Kárpát-medence minőségi bortermelésre alkalmas területei nagyjából egybeestek az összefüggő magyar nyelvterülettel, a szőlőművelés és a borkészítés jelentős kultúraformáló szerepet töltött be a lokális közösségek életében és – a nemzetállami gondolat megjelenésétől kezdve – az általában vett magyar kultúrában. Ez a kultúraformáló erő nagy szerepet játszott abban, hogy ember és természet sajátos együttműködéséből létrejöttek azok az egyedi hagyományokkal, szokásokkal, gazdasági tradíciókkal rendelkező kultúrtájak, melyeket ma történelmi borvidékeként ismerünk. Ezek közül Tokaj, Villány vagy Eger neve ismerősen cseng minden magyar ember számára. Más – az előbbieket korábban nagyságban, hírnévben, minőségi borkészítésben olykor felül is múló – borvidékek azonban a török hódoltság, a filoxéravész, a trianoni békeszerződés vagy a szőlő és bortermelést is érintő kollektivizálás és tervgazdálkodás hatásainak következtében elveszítették korábbi jelentőségüket és mára kivesztek a köztudatból.
Az Átjáró folyóirat 4. száma ezekhez a borvidékekhez szeretné közelebb vinni olvasóit, megismertetve őket megkopott fényű, vagy épp újjászülető borvidékeink – például a Szerémség, Arad-hegyalja, Érmellék vagy Csongrád, Nagy-Somló, Bükkalja – értékeivel, hagyományaival, múltjával és körvonalazódó jövőjével. Célunk, hogy multidiszciplináris megközelítésben vizsgáljuk meg ezen borvidékeink értékeit és az ezekből kibontakozó újjáélesztési kísérleteket, illetve az ezekre alapozható revitalizációs lehetőségeket. Tesszük mindezt azért, mert hisszük, hogy a bor gazdasági és kulináris szempontból a jelenleginél hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon a lokális közösségek boldogulásának és boldogságának megteremtésében.
Bővebben: http://www.atjaro.org/2015/02/4-szam-felhivas.html
