Ünnepel az Utánam, srácok! Miskolc kedvelt városi kalauza idén kereken tízéves lett. Ebből a alkalomból visszatekintünk a Zöld Sárkány teázóban tartott emlékezetes első kötetbemutatóra, miközben már a sorozat következő, soron következő mérföldkövére és a friss programokra hangolódunk.
A fotóalbum mellett egy beharangozó beszélgetést is találtunk a kötetbemutatóról, illetve az Utánam Srácok Fesztiválról, korábbi kulturális rendezvénysorozatunkról!
Tíz éve tehát annak, hogy kézbe vehettétek/vehettük az első Miskolci Útikalauzt, mely nemcsak egy könyvsorozat, hanem közösségi együttlét, egyfajta közösségi mozgalom is, amiért óriási köszönet nektek! 🙏
Most viszont nemcsak a múltat ünnepeljük: a Diósgyőr eltűnőben? projekttel és a hamarosan érkező új kötettel együtt formáljuk Miskolc jelenét és jövőjét. Ha neked is fontos a város, tarts velünk a Diósgyőri Pikniken is!
HAMAROSAN:
DIÓSGYŐRI PIKNIK
a hetedik könyv bemutatójával!
Diósgyőr eltűnőben? – szellemidéző műhelymunka, közösségi emlékezet- és örökségmentő program
🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg:
1️⃣3️⃣ A tizenharmadik nekifutásra – a vasgyári múlt rétegeit kutatva – ezúttal Püspöki Péter volt a vendégünk. Hogyan őrizhető meg a gyár története, miként él tovább az egykori ipari múlt szellemisége a visszaemlékezésekben, és hogyan formálódnak át a valós történetek színházi, drámai formákká? Megőrzés – traumatizálás – revitalizáció és újraértelmezés? A sajátos miskolci identitás kitörölhetetlenül összefonódott a vasgyárral, akár így, akár úgy, egy különleges életérzés városunk részévé vált. A beszélgetés során terítékre került a gyári hétköznapok kérdése, az oral history módszere, valamint a Montázs drámapedagógiai kezdeményezése. 🎤 A beszélgetés résztvevői: Balogh Attila, Darázs Richárd és Püspöki Péter. (A mobiltelefonnal készült, nem professzionális minőségű hangfelvétel.)
🎤 Mi rejlik a miskolciak szívügye, az Avas négy betűje mögött? Az Átjáró podcast 12. adásában az Avasi pincesorok hangulatától a megújuló Avasi templom elmúlt évtizedes fejlesztéseiig és az ikonikus Avasi kilátóig járjuk be a hegyet. Megbeszéljük a friss ReAvas projekt részleteit, és felkészülünk a Kulturális Örökség Napján induló szombati túrára is, ahol a helyszínen fedezzük fel Miskolc legizgalmasabb városrészelméletét és valóságát. Tarts velünk, mert az Avas nem csak a régmúltról szól – az Avas poraiból feltámadva képes az újjáéledésre!
ZENE: A célváros hangzása – Kazettás Miskolc ÉS a 80-as 90-es évek zakatolása // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no11.
🎤 A tizenegyedik nekifutásra – a korábbi négybetűs szavak nyomán – a ZENE következik, ami kimondottan egy külön sorozat első darabja lesz, és reményeink szerint külön életre kel majd Fáy Ádám irányítása alatt, aki nemcsak közismert zenész, de kulturális antropológus és nem mellesleg az Átjáró alapító tagja (és ex-alelnöke) is egyben. Ezúttal a 1980-1990-es évek Miskolca elevenedik meg a korabeli zenei trendek és hanghordozók sajátos világával összefüggésben. Mindehhez az alapot a nemrégiben megjelent “És… Műszakváltás a Célvárosban” című kötet Zenesarok című fejezete adja…. A beszélgetés résztvevői: Darázs Richárd, Fáy Ádám és Kapusi Krisztián.
Városunk, Miskolc múltjáról, jelenéről, jövőjéről, a nagyvárosi identitás értékeiről szóló podcast-sorozat az Észak-Keleti Átjáró Egyesület szervezésében. Tizedik nekifutásra (a korábbi négybetűs szavak nyomán) most is egy hasonló: a kama fogalma adta a témát. Immár második alkalommal*. Vagyis „Miskolc sportja”, az erszénylabda, ami 2017 óta a Települési Értéktárban szerepel; potenciális városmarketing-eszköz, kiváló közösségfejlesztő módszer, remek labdás csapatjáték, ami a városban keletkezett és jobbára csak itt ismert – innen terjed az utóbbi időkben a városhatáron, sőt, országhatárokon is túlra. A beszélgetés résztvevői: Balogh Attila, Darázs Richárd, Kapusi Krisztián és Simonyi Zoltán.
FOTÓ/LILA: Lillafüred és a képeslapok, meg más fotók // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no8.
Utánam, srácok! – Átjáró PODCAST
Nyolcadszorra a szokásos trió (Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián) újabb négybetűs és újabb F-betűs szóval játszanak, plusz a Lillafüred kiejtésekor keletkező „Lila” becenévvel. Fotók és Palotaszálló a fő témák, de szóba kerül sok minden más is, ami fényképpel kapcsolatos. Sőt, még dalra is fakad az egyik szereplő…
PÉNZ/LÓVÉ: Minek az a civilnek, avagy mire megy az 1%, az adomány és a pályázati támogatás? // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no7.
Hetedszerre az egyesület elnöksége (elnök és két alelnök) arról elmélkedtek, milyen adománygyűjtéseket folytat a szervezet, milyen céllal, mire költi, amit kap – és tulajdonképpen mire is kell pénz a civileknek, ha egyszer szívvel-lélekkel, önzetlenül és többnyire ingyenesen, nonprofit alapon dolgoznak? A beszélgetés résztvevői: Mató Edina, Balogh Attila és Darázs Richárd.
Hatodik alkalommal (a korábbi négybetűs szavak játékát sztenderddé emelve) ezúttal az Avas fogalma adta a témát. Vagyis „Miskolc dombja”. Ezt jártuk körül (a Borangolás hétvégéjéhez képest most még csak jelképesen) négyesben. A beszélgetés résztvevői: Balogh Attila, Darázs Richárd, illetve Bereczki Zoltán és Gonda Péter.
KAMA: Elkapja vagy nem kapja el? // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no5.
Ötödik nekifutásra (a korábbi négybetűs szavak nyomán) most is egy hasonló: a kama fogalma adta a témát. Vagyis „Miskolc sportja”, az erszénylabda, ami 2017 óta a Települési Értéktárban szerepel; potenciális városmarketing-eszköz, kiváló közösségfejlesztő módszer, remek labdás csapatjáték, ami a a városban keletkezett és jobbára csak itt ismert – innen terjed az utóbbi időkben a városhatáron, sőt, országhatárokon is túlra.
FOCI: Berúgja vagy nem rúgja be? // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no4.
BERÚGJA VAGY NEM RÚGJA BE? (CSAK NEHOGY A KAPUFA BÁNJA!)
Negyedik nekifutásra (a korábbi “film” hívószó után, újabb f-fel kezdődő négybetűs szóként) most a foci adta a témát. Diósgyőr és Pereces, Hidegkuti és Kertesi, Attila és Munkás, Esterházy és Messi a főszereplők között. A beszélgetés résztvevői pedig: Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián.
NEON + GÖMB: fogyasztás és művészet // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no3.
Harmadjára egy kiállítás adta a témát: a napokban a Miskolci Galériában nyílt, “Enyém – Tiéd – Miénk. Fogyasztanak valamit?” című tárlat, amely a fogyasztással és annak művészeti megközelítéseivel foglalkozik. A podcast-felvétel helyszíne maga a galéria, a beszélgetőkhöz pedig, mint Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián, ezúttal negyedikként a kiállítás kurátora, Madarász Györgyi csatlakozott.
Másodjára a FILM lett a téma: milyen mozialkotások forgattak városunkban az elmúlt száz év során, és milyen filmeket forgattunk mi átjárósok mint öntevékeny közösség. A beszélgetők: Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián. (A mobiltelefonnal készült hangfelvétel alatt látható tematikus illusztrációk szerkesztetlenek.)
TÚRA: Utánam, srácok a Győri kapuba! // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no1.
Városunk múltjáról, jelenéről, jövőjéről szóló podcastot indított az Észak-Keleti Átjáró Egyesület. Az első alkalommal a téma mindenekelőtt a Győri kapu és a városrészről készült új átjárós útikönyv, a beszélgetők pedig: Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián. A felvétel első 8 perce még négy nappal korábban készült spontán módon – a valódi podcast-rekord csak utána indul. FILM:
Kellemes podcasthallgatást!
Diósgyőr eltűnőben? – szellemidéző műhelymunka, közösségi emlékezet- és örökségmentő program
🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg:
Diósgyőr eltűnőben? – Vigyázzunk együtt Diósgyőr sajátos arculatára! Itt a lehetőség, hogy te is formáld a helyi védett értékek listáját!
Megújul Miskolc építési szabályzata, és most nemcsak a szakembereken a sor. Az Észak-Keleti Átjáró Egyesület kezdeményezésére összegyűjtöttük Diósgyőr elfeledett, de megmentésre érdemes épületeit. Diósgyőr utcái olyan építészeti emlékeket rejtenek, amelyek a kollektív emlékezetünk részét képezik. Miskolc főépítészi kabinetével együttműködve most rajtunk is múlik, melyik épület kapjon helyi védelmet. Lapozd át a listát, mondd el a véleményed, és írd be te is a tiédet a történelembe, mentsük meg együtt a városrész épített örökségét a jövőnek!
Diósgyőri építési szabályzat: miről szól mindez?
Az épített örökségünk védelme több szinten lehetséges: helyi, országos és nemzetek feletti szinten. Miskolc MJV helyi védelem alatt álló épületeinek listáját korábban a Településkép-védelmi rendelet tartalmazta, amit 2026-ban integrálni kell majd a Helyi Építési Szabályzat rendeletébe. Ez a munka lehetőséget ad arra, hogy elvégezzük a helyi, egyedi védelem alatt álló épületek revízióját: újakat vegyünk fel, a meglévők leírásait frissítsük, és töröljük a már esetleg elbontott épületeket. Miskolc MJV. Főépítészi Kabinete, és személyesen Szunyogh László főépítész elkötelezett a kérdés széles körű társadalmasítása mellett, ugyanis éppen a helyi védelem kategóriája az, ahol nem kizárólag építészszakmai szempontok indokolhatják egy ingatlan védelmét, hanem a lakosság kollektív emlékezete, szubjektív értékítélete is. Az Észak-Keleti Átjáró Egyesület Útikalauz-sorozatának hasábjain szeretnénk elkezdeni azt a társadalmasító munkát: leközöljük a szerintünk az adott városrészben, most éppen Diósgyőrben – a már védetteken túl – a szerintünk helyi védelemre érdemes ingatlanok jegyzékét a hozzájuk tartozó indoklással és fotókkal. Az olvasók véleményét és javaslatait a jegyzéket frissítő kabinetmunkatárs, Tóth Viktor építész (toth.viktor@miskolc.hu) címére várjuk.
Átjárós kiadványok, zsákbamacska, dedikáló szerzők, és persze a díjazott CéLVáRoSi CuCCoK (kilátós pólók és pulóverek, sapkák és szatyrok) kedvezményekkel!
A „Diósgyőr eltűnőben?” projekt célja, hogy közösségi alapon dokumentáljuk és láthatóvá tegyük Diósgyőr gyorsan átalakuló épített és kulturális örökségét, még mielőtt az végleg eltűnne. A kampány során helyi emlékeket, fotókat és történeteket gyűjtünk, amelyekből egy közös „emlékezeti térkép” rajzolódik ki. Fő programunk a Diósgyőri Piknik közösségi esemény, valamint az Utánam, srácok Diósgyőrbe! (Miskolci Útikalauz 7.) kötet kiadása….
Amikor a miskolci tömegközlekedés ikonikus vonalai összetalálkoznak a hazai rocktörténelemmel: Lovasi András, az ismert frontember a CineFesten a menetrend szerint érkezett, hogy átvegye a saját Tiszai pályaudvaros pólóját, a CéLVáRoSi CuCCoK legújabb darabját! A fotók szerint simán felfért a járatra.
Mint sokan már láttátok, Bandi, azaz Lovasi András, a Kispál és a Borz és a Kiscsillag zenekar frontemberének is lett egy buszos pólója! – ajándékba kapta tőlünk a CineFesten, a Kiscsillag-koncerten! Meg is mutatta a Facebookon, és tényleg jól áll neki!
Azóta Wágner Gábor újságíró, a Privát félmúlt Miskolcon sorozatunk egyik szerzője is ajándékba kapott tőlünk egy szatyrot, ami szintén kikerült a fácsére:
Mindkét darab jó helyre került…
Ahogy ígértük, egyedi rendelésre is kérhet bárki pólót és szatyrot magának a kedvenc buszjáratával tetszőleges felirattal!
Ezt a jelek szerint komolyan is vettétek, így készült már néhány 69-es buszos (kék-fehér) póló Berekalja felirattal, 35-ös (kék-fehér) póló Avasi kilátó felirattal, 67-es és 19-es buszos pólók Komlóstető felirattal, vagy 33-as Digép felirattal, 35-ös szatyor (adott rendszámmal!), 3-as szatyor Martin-telep – Szirma – Miskolc felirattal stb.
Készleten a következő mintájú és feliratú termékek elérhetők: 101B-s Diósgyőr feliratú pólók, illetve 101-es, 101B-s, 69-es, 4-es, 14-es, 121-es, 102-es, 35-ös és 3-as buszokat ábrázoló szatyrok (alapáron a póló: 5500, a szatyor: 2800), minden más járat/városrész esetén rendelni szükséges az adott mintájú és méretű pólókat és szatyrokat (5800 és 2990 Ft-ért). A rendelt termékekre bármelyik járatszám, városrész, végállomás vagy megálló neve is felkerülhet a buszos grafikára! A pólók készülhetnek fehér alapra piros, fekete, vagy sötétkék nyak- és vállrésszel, a szatyrok fehér vagy natúr színben (esetleg piros, fekete, vagy sötétkék füllel).
📕🧢👕 Átjárós kiadványok, zsákbamacska és dedikáló szerzők, a díjazott Célvárosi Cuccok (kilátós pólók és pulóverek, sapkák és szatyrok) kedvezményekkel!…
🎤 Mi rejlik a miskolciak szívügye, az Avas négy betűje mögött? Az Átjáró podcast 12. adásában az Avasi pincesorok hangulatától a megújuló Avasi templom elmúlt évtizedes fejlesztéseiig és az ikonikus Avasi kilátóig járjuk be a hegyet. Megbeszéljük a friss ReAvas projekt részleteit, és felkészülünk a Kulturális Örökség Napján induló szombati túrára is, ahol a helyszínen fedezzük fel Miskolc legizgalmasabb városrészelméletét és valóságát. Tarts velünk, mert az Avas nem csak a régmúltról szól – az Avas poraiból feltámadva képes az újjáéledésre!
A beszélgetés résztvevői: Balogh Attila, Darázs Richárd, Fáy Ádám és Kapusi Krisztián. (Ezúttal végre jó minőségű a hangfelvétel!)
KAPCSOLÓDÓ:
🍇🍷🥾🗼 Utánam, srácok! ReAvas túra a Kulturális Örökség Napján!
Szeptember 19-én tölts velünk egy felejthetetlen délutánt a miskolci Avason! Izgalmas programokkal, szüreti hagyományokkal, gyerekprogramokkal és vetítéssel várunk mindenkit! 🥾 14:00 – Avasi séta: Találkozó az Avasi kilátó előtt. 🗼 📍 16 órától: CsaládiReAvas: családi és gyerekprogramok 🎥 18.00 – Filmvetítés: Avasi kisfilmek 👉 Részletek az UTáNaM SRáCoK blogon: https://utanamsracok.blogspot.com/2026/09/utanam-sracok-reavas-tura-kulturalis.html
Korábbiak:
ZENE: A célváros hangzása – Kazettás Miskolc ÉS a 80-as 90-es évek zakatolása // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no11.
🎤 A tizenegyedik nekifutásra – a korábbi négybetűs szavak nyomán – a ZENE következik, ami kimondottan egy külön sorozat első darabja lesz, és reményeink szerint külön életre kel majd Fáy Ádám irányítása alatt, aki nemcsak közismert zenész, de kulturális antropológus és nem mellesleg az Átjáró alapító tagja (és ex-alelnöke) is egyben. Ezúttal a 1980-1990-es évek Miskolca elevenedik meg a korabeli zenei trendek és hanghordozók sajátos világával összefüggésben. Mindehhez az alapot a nemrégiben megjelent “És… Műszakváltás a Célvárosban” című kötet Zenesarok című fejezete adja…. A beszélgetés résztvevői: Darázs Richárd, Fáy Ádám és Kapusi Krisztián.
Városunk, Miskolc múltjáról, jelenéről, jövőjéről, a nagyvárosi identitás értékeiről szóló podcast-sorozat az Észak-Keleti Átjáró Egyesület szervezésében. Tizedik nekifutásra (a korábbi négybetűs szavak nyomán) most is egy hasonló: a kama fogalma adta a témát. Immár második alkalommal*. Vagyis „Miskolc sportja”, az erszénylabda, ami 2017 óta a Települési Értéktárban szerepel; potenciális városmarketing-eszköz, kiváló közösségfejlesztő módszer, remek labdás csapatjáték, ami a városban keletkezett és jobbára csak itt ismert – innen terjed az utóbbi időkben a városhatáron, sőt, országhatárokon is túlra. A beszélgetés résztvevői: Balogh Attila, Darázs Richárd, Kapusi Krisztián és Simonyi Zoltán.
FOTÓ/LILA: Lillafüred és a képeslapok, meg más fotók // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no8.
Utánam, srácok! – Átjáró PODCAST
Nyolcadszorra a szokásos trió (Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián) újabb négybetűs és újabb F-betűs szóval játszanak, plusz a Lillafüred kiejtésekor keletkező „Lila” becenévvel. Fotók és Palotaszálló a fő témák, de szóba kerül sok minden más is, ami fényképpel kapcsolatos. Sőt, még dalra is fakad az egyik szereplő…
PÉNZ/LÓVÉ: Minek az a civilnek, avagy mire megy az 1%, az adomány és a pályázati támogatás? // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no7.
Hetedszerre az egyesület elnöksége (elnök és két alelnök) arról elmélkedtek, milyen adománygyűjtéseket folytat a szervezet, milyen céllal, mire költi, amit kap – és tulajdonképpen mire is kell pénz a civileknek, ha egyszer szívvel-lélekkel, önzetlenül és többnyire ingyenesen, nonprofit alapon dolgoznak? A beszélgetés résztvevői: Mató Edina, Balogh Attila és Darázs Richárd.
Hatodik alkalommal (a korábbi négybetűs szavak játékát sztenderddé emelve) ezúttal az Avas fogalma adta a témát. Vagyis „Miskolc dombja”. Ezt jártuk körül (a Borangolás hétvégéjéhez képest most még csak jelképesen) négyesben. A beszélgetés résztvevői: Balogh Attila, Darázs Richárd, illetve Bereczki Zoltán és Gonda Péter.
KAMA: Elkapja vagy nem kapja el? // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no5.
Ötödik nekifutásra (a korábbi négybetűs szavak nyomán) most is egy hasonló: a kama fogalma adta a témát. Vagyis „Miskolc sportja”, az erszénylabda, ami 2017 óta a Települési Értéktárban szerepel; potenciális városmarketing-eszköz, kiváló közösségfejlesztő módszer, remek labdás csapatjáték, ami a a városban keletkezett és jobbára csak itt ismert – innen terjed az utóbbi időkben a városhatáron, sőt, országhatárokon is túlra.
FOCI: Berúgja vagy nem rúgja be? // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no4.
BERÚGJA VAGY NEM RÚGJA BE? (CSAK NEHOGY A KAPUFA BÁNJA!)
Negyedik nekifutásra (a korábbi “film” hívószó után, újabb f-fel kezdődő négybetűs szóként) most a foci adta a témát. Diósgyőr és Pereces, Hidegkuti és Kertesi, Attila és Munkás, Esterházy és Messi a főszereplők között. A beszélgetés résztvevői pedig: Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián.
NEON + GÖMB: fogyasztás és művészet // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no3.
Harmadjára egy kiállítás adta a témát: a napokban a Miskolci Galériában nyílt, “Enyém – Tiéd – Miénk. Fogyasztanak valamit?” című tárlat, amely a fogyasztással és annak művészeti megközelítéseivel foglalkozik. A podcast-felvétel helyszíne maga a galéria, a beszélgetőkhöz pedig, mint Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián, ezúttal negyedikként a kiállítás kurátora, Madarász Györgyi csatlakozott.
Másodjára a FILM lett a téma: milyen mozialkotások forgattak városunkban az elmúlt száz év során, és milyen filmeket forgattunk mi átjárósok mint öntevékeny közösség. A beszélgetők: Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián. (A mobiltelefonnal készült hangfelvétel alatt látható tematikus illusztrációk szerkesztetlenek.)
TÚRA: Utánam, srácok a Győri kapuba! // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no1.
Városunk múltjáról, jelenéről, jövőjéről szóló podcastot indított az Észak-Keleti Átjáró Egyesület. Az első alkalommal a téma mindenekelőtt a Győri kapu és a városrészről készült új átjárós útikönyv, a beszélgetők pedig: Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián. A felvétel első 8 perce még négy nappal korábban készült spontán módon – a valódi podcast-rekord csak utána indul. FILM:
Kellemes podcasthallgatást!
Diósgyőr eltűnőben? – szellemidéző műhelymunka, közösségi emlékezet- és örökségmentő program
🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg:
🎸 ZENE: A célváros hangzása – Kazettás Miskolc ÉS a 80-as 90-es évek zakatolása // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no11.
🎤 A tizenegyedik nekifutásra – a korábbi négybetűs szavak nyomán – a ZENE következik, ami kimondottan egy külön sorozat első darabja lesz, és reményeink szerint külön életre kel majd Fáy Ádám irányítása alatt, aki nemcsak közismert zenész, de kulturális antropológus és nem mellesleg az Átjáró alapító tagja (és ex-alelnöke) is egyben. Ezúttal a 1980-1990-es évek Miskolca elevenedik meg a korabeli zenei trendek és hanghordozók sajátos világával összefüggésben. Mindehhez az alapot a nemrégiben megjelent “És… Műszakváltás a Célvárosban” című kötet Zenesarok című fejezete adja…. A beszélgetés résztvevői: Darázs Richárd, Fáy Ádám és Kapusi Krisztián.
Városunk, Miskolc múltjáról, jelenéről, jövőjéről, a nagyvárosi identitás értékeiről szóló podcast-sorozat az Észak-Keleti Átjáró Egyesület szervezésében. Tizedik nekifutásra (a korábbi négybetűs szavak nyomán) most is egy hasonló: a kama fogalma adta a témát. Immár második alkalommal*. Vagyis „Miskolc sportja”, az erszénylabda, ami 2017 óta a Települési Értéktárban szerepel; potenciális városmarketing-eszköz, kiváló közösségfejlesztő módszer, remek labdás csapatjáték, ami a városban keletkezett és jobbára csak itt ismert – innen terjed az utóbbi időkben a városhatáron, sőt, országhatárokon is túlra. A beszélgetés résztvevői: Balogh Attila, Darázs Richárd, Kapusi Krisztián és Simonyi Zoltán.
FOTÓ/LILA: Lillafüred és a képeslapok, meg más fotók // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no8.
Utánam, srácok! – Átjáró PODCAST
Nyolcadszorra a szokásos trió (Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián) újabb négybetűs és újabb F-betűs szóval játszanak, plusz a Lillafüred kiejtésekor keletkező „Lila” becenévvel. Fotók és Palotaszálló a fő témák, de szóba kerül sok minden más is, ami fényképpel kapcsolatos. Sőt, még dalra is fakad az egyik szereplő…
*
PÉNZ/LÓVÉ: Minek az a civilnek, avagy mire megy az 1%, az adomány és a pályázati támogatás? // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no7.
Hetedszerre az egyesület elnöksége (elnök és két alelnök) arról elmélkedtek, milyen adománygyűjtéseket folytat a szervezet, milyen céllal, mire költi, amit kap – és tulajdonképpen mire is kell pénz a civileknek, ha egyszer szívvel-lélekkel, önzetlenül és többnyire ingyenesen, nonprofit alapon dolgoznak? A beszélgetés résztvevői: Mató Edina, Balogh Attila és Darázs Richárd.
Hatodik alkalommal (a korábbi négybetűs szavak játékát sztenderddé emelve) ezúttal az Avas fogalma adta a témát. Vagyis „Miskolc dombja”. Ezt jártuk körül (a Borangolás hétvégéjéhez képest most még csak jelképesen) négyesben. A beszélgetés résztvevői: Balogh Attila, Darázs Richárd, illetve Bereczki Zoltán és Gonda Péter.
*
KAMA: Elkapja vagy nem kapja el? // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no5.
Ötödik nekifutásra (a korábbi négybetűs szavak nyomán) most is egy hasonló: a kama fogalma adta a témát. Vagyis „Miskolc sportja”, az erszénylabda, ami 2017 óta a Települési Értéktárban szerepel; potenciális városmarketing-eszköz, kiváló közösségfejlesztő módszer, remek labdás csapatjáték, ami a a városban keletkezett és jobbára csak itt ismert – innen terjed az utóbbi időkben a városhatáron, sőt, országhatárokon is túlra.
FOCI: Berúgja vagy nem rúgja be? // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no4.
BERÚGJA VAGY NEM RÚGJA BE? (CSAK NEHOGY A KAPUFA BÁNJA!)
Negyedik nekifutásra (a korábbi “film” hívószó után, újabb f-fel kezdődő négybetűs szóként) most a foci adta a témát. Diósgyőr és Pereces, Hidegkuti és Kertesi, Attila és Munkás, Esterházy és Messi a főszereplők között. A beszélgetés résztvevői pedig: Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián.
NEON + GÖMB: fogyasztás és művészet // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no3.
Harmadjára egy kiállítás adta a témát: a napokban a Miskolci Galériában nyílt, “Enyém – Tiéd – Miénk. Fogyasztanak valamit?” című tárlat, amely a fogyasztással és annak művészeti megközelítéseivel foglalkozik. A podcast-felvétel helyszíne maga a galéria, a beszélgetőkhöz pedig, mint Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián, ezúttal negyedikként a kiállítás kurátora, Madarász Györgyi csatlakozott.
Másodjára a FILM lett a téma: milyen mozialkotások forgattak városunkban az elmúlt száz év során, és milyen filmeket forgattunk mi átjárósok mint öntevékeny közösség. A beszélgetők: Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián. (A mobiltelefonnal készült hangfelvétel alatt látható tematikus illusztrációk szerkesztetlenek.)
*
*
*
TÚRA: Utánam, srácok a Győri kapuba! // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no1.
Városunk múltjáról, jelenéről, jövőjéről szóló podcastot indított az Észak-Keleti Átjáró Egyesület. Az első alkalommal a téma mindenekelőtt a Győri kapu és a városrészről készült új átjárós útikönyv, a beszélgetők pedig: Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián. A felvétel első 8 perce még négy nappal korábban készült spontán módon – a valódi podcast-rekord csak utána indul. FILM:
Kellemes podcasthallgatást!
Diósgyőr eltűnőben? – szellemidéző műhelymunka, közösségi emlékezet- és örökségmentő program
🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg:
Várjuk az érdeklődőket a CineFesten a Csengey kertben pénteken és szombaton!
Átjárós kiadványok, zsákbamacska, dedikáló szerzők, és persze a díjazott CéLVáRoSi CuCCoK (kilátós pólók és pulóverek, sapkák és szatyrok) kedvezményekkel!
A 2014-ben kiadott Utánam, srácok! című Miskolc-történeti képeskönyv, tanulmánykötet komoly fejezetet szentelt a hasonló című, 1974-es forgatású és a következő tavaszon a Magyar Televízióban bemutatott tévésorozatnak. Az Utánam, srácok! hat epizódjában feltűnő miskolci forgatási helyszínek sorában, amikkel a kötet foglalkozik, az egyik legemlékezetesebb a lillafüredi „Mesekert”. Ennek gazdájaként a filmben (illetve a vele együtt készült és megjelent ifjúsági regényben) a Manó bácsinak nevezett szereplő tűnik fel – az idős ezermestert Szerencsi Hugó színész alakítja –, alakját pedig, ha nem is pontosan, de feltehetően Soltész Károlyról, azaz Karcsi bácsiról, a valóságos kertépítőről mintázták.
Az előbb említett könyvben a következőket olvashatjuk a hetvenes évekbeli maszek-projektről:
„Olyan volt ez a kert ott a sziklás patakmederben, mint egy csodálatos játékország. Mint egy mesevilág, amelynek azonban minden részlete, minden kis darabkája a valóság hű tükörképe. A patak vize keskeny csatornákon futott szét, a csatornákon apró vízimalmok, vízkerék hajtotta szerkezetek működtek, favágó emberek, fára mászó medvebocsok, füvet harapdáló muflonok, békára vadászó vízimadarak, ruhát sulykoló nénikék. A sétánnyal szemközti mederoldalon miniatűr hegyi falu piroslott, amelybe a mederfenékről a sziklák között miniatűr csillesor vitt fel. A csatornák közti magaslatokon a környék nevezetes épületeinek makettjei álltak: a Palotaszállóé, a tv-toronyé, az őskohóé, a Kohászati Művek nagyolvasztójáé, a váré, a környék menedékházaié. És mindeme csodák Manó játékos fantáziáját s utánozhatatlan ügyességét hirdették és dicsérték.”
A Facebook Miskolc a múltban oldalán a B. Róbert által feltett fotóhoz érkezett hozzászólásokból:
„A mesepark – építőjével és gazdájával együtt – tragikus véget ért. 1974-ben volt a Szinvának egy nagy áradása. A rohanó víz ostromolta a mesepark játékait, és a ház mögé épült szerszámos kamrát is alámosta már. A mesepark gazdája szerszámait menteni ment a ház mögötti kamrába, és az alámosott fészer beleomlott a rohanó Szinvába. Holttestét valahol Diósgyőrben találták meg néhány nap múlva. Utána már nem épült tovább a mesepark. […] Én gépiparista voltam, és a Kun Béla utcán (Soltész-Nagy Kálmán) a hídról néztük, hogy rohan medrében a vad Szinva. A tragédia híre később érkezett. A játékokat még évekig lehetett látni, de gazdájuk már nem volt. (érdekes módon a park nem nagyon sérült, de a fészer beomlott).” (Á. T. József) „A lillafüredi sétány végén, a patak partján egy magánház kertjében, a patak hegy felőli oldalából a sétányon sétálva lehetett nézni.” (Vargáné F. Ágnes) „A Soltész villa kertjében. Soltész Karcsi bácsi maga fabrikálta.” (Berczeliné B. Mária)
„Órákig el tudtam nézni és nem csak gyerekként. Milyen kedves volt a Karcsi bácsi, mindenkihez volt egy-két jó szava.” (N. Erzsébet) „Én meg sokáig azt hittem, hogy csak álmodtam az egészet, itt hallottam róla, hogy valóban volt ilyen.” (F. Judit) „Nekem is álomszerű ez, már abban sem voltam biztos, hogy Lillafüreden vagy Tapolcán volt, pedig kisgyerekként sokszor megcsodáltam.” (B. Péter) „Karcsi fia örökölte a házat és a vétel után egy miskolci kereskedő nyitott éttermet.” (B. Róbert „Tudomásom szerint Karcsi bácsi unokaöccse, Soltész Gyula örökölte meg a villát. Ő a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakmunkásképzőbe járt, 1966 és 1970 között, ami akkor a Berzeviczy alagsorában volt. Ő biztosan tudná, hogy hová lettek a törpék.” (Berczeliné B. Mária)
(a filmből kimásolt képen Jelisztratov Szergej és Szerencsi Hugó; a fenti négy kép forrása egyaránt a filmsorozat)
Városi túra, nyárzáró kamázás és filmvetítés Lillafüreden! Az Észak-Keleti Átjáró Egyesület szervezésében megvalósuló Utánam, srácok Lillára! programon történelem, játékok, kvíz és közösségi piknik várja a Lillafüred és Miskolc kultúrája iránt érdeklődőket.
RAJZ/FILM: Történelem alulnézetből, avagy animáció és privát félmúlt – Egy pörgős, papírkivágásban életre kelő miskolci éjszaka // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no9.
Utánam, srácok! – Átjáró PODCAST Városunk, Miskolc múltjáról, jelenéről, jövőjéről, a nagyvárosi identitás értékeiről szóló podcast-sorozat az Észak-Keleti Átjáró Egyesület szervezésében. Az ország első Anima Verité elnevezésű animált dokumentumfilmes alkotótáborának szakmai vezetőivel, egyben a Kék Pelikán alkotóival, Csáki László és Ács Zsuzsanna animációs filmrendezőkkel beszélgettünk…
Diósgyőr eltűnőben? – szellemidéző műhelymunka, közösségi emlékezet- és örökségmentő program
🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg:
Idén is csatlakoztunk a Kulturális Örökség Napjához!
A ReAvas program hivatalos címe: Reclaiming the Historic Avas – Community Renewal of Neglected Heritage,
amely a 2026-os Európai Örökség Napjai Történetek támogatási program keretében valósulhat meg
*
Az Európa Tanács és az Európai Unió Európai Örökség Napjai közös programjának részeként megvalósított támogatási rendszer olyan közösség által vezetett projekteket támogat, amelyeket az Európai Örökség Napjai programban részt vevő történetek ihlettek.
Diósgyőr eltűnőben? – szellemidéző műhelymunka, közösségi emlékezet- és örökségmentő program
🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg:
Hogyan válik valaki tősgyökeres diósgyőrivé, ha nem ott született? Panelban berendezett ovi, csikorgó villamos a Blahán, jéghideg strandvíz és a legendás Bányász kocsma, ahol egy éjszakára véletlenül feltalálták az éjjel-nappali nyitvatartást. Szerzőnk személyes, emlékekkel teli időutazásra hív minket a vár tövébe, a Borsodi Fonó és a SZÖTYKE világába, egészen a Pecér-völgy pincéiig. Mert Diósgyőr nem csak egy városrész – maga a történelem.
Nem vagyok Diósgyőr szülötte, de életem meghatározó helyszíne volt mindig is, gyerekkoromtól a mai napig, hiszen felnőttként már ott éltem le életem nagyobb részét. A gyermekeim ott nőttek fel, most meg már az unokáimmal ismertetem a környéket.Családi vonatkozásban már sokkal régebbről van kötődés. Az a telek, ahol most az Erkel Ferenc Zeneiskola áll (régebben bölcsődeként üzemelt), az ómassai nagyszüleimé volt, kukoricát termesztettek ott. A kuláklistára kerülésük miatt vették el tőlük. Az óvodát Diósgyőrben kezdtem az egyik Árpád utcai panelházban kialakított, két szinten megvalósult oviban. Előnye anyukám munkahelye és a buszmegálló közelsége volt. Ezzel ki is pipáltuk az előnyöket. Hátránya, hogy nem volt saját udvara, emiatt kiscsoportos magyar vándorokként kerestük a játékra alkalmas tereket. A tejgyár háta mögött volt egy viszonylag nagy zöldterület, ahová kivonult az ovi. Nem volt túl közel, de nem emlékszem arra, hogy sok idő lett volna odaérni. A másik játéktér a Blaha Lujza utcán egy kis füves terület, ami most már valóban játszótér lett. Ott közlekedett a visszaforduló villamos, amit nagyon szerettünk nézni. Lehetett hallani, ha jött, mert dobhártyarombolóan csikorgott, mint a rosszat álmodó nagyapám foga éjszaka. Az óvoda előtt a buszmegállóban a kihagyhatatlan trafik állt, ahol minden nap megkaptam a kisírt kis kockacsokimat. Anélkül és a fonott kis fotelem nélkül ugyanis nem szálltam fel a buszra. A Vár utcájába sokat jártunk anyukámmal: a sarki vas-műszaki boltba mindenféle dologért, és az utcában lakó és dolgozó cipészbácsihoz. Egy nagyon pici kis házban volt a műhelye a nagyon alacsony öreg bácsinak. Meggyőződésem volt, hogy ő az egyik törpe a Hófehérke meséből, ezért szívesen mentem oda. A Bányász kocsmával szemben állt a Vár presszó, ott lehetett fagyit, sütit és Bambit venni. Jelenleg a Kisgergely Cukrászda van a helyén. Oda rendszeresen betértünk. A DVTK-meccsek után is előszeretettel vittek oda családom férfi tagjai. Én sütit kaptam, ők nyilván mást. Amikor középiskolás voltam, videodiszkót is tartottak ott hétvégenként, amit egy tévékészülék a sarokba szerelve biztosított a belső helyiségben. A nyári szünetekben, amikor éppen nem a keresztanyámnál a Bodrogközben nyaraltam, a nagymamámra bízott anyukám. A Diósgyőri strand meghatározó élmény volt mindkettőnknek. Jéghideg vizével semmiben nem különbözött a Garadna- vagy a Szinva-pataktól, ahol egyébként is pancsoltunk. Emlékszem, előfordult, hogy amikor eleredt az eső fürdés közben, melegebb volt az eső, mint a strand vize. Néha mezítláb kellett hazamennem, mert véresre dörzsölte a medence alja a lábujjaimat. Mondhatom, hogy amíg be nem zárták, rendszeresen jártunk oda már a gyermekeimmel is. Hiányzó színfoltja ennek a városrésznek. Egyszer volt a Banyiban éjszakai sörvásár!A Kaláka-fesztivál a várban beszippantott engem is. Gyakorlatilag több napig bent éltünk, még hálózsákot is vittünk, ami a várfal egyik sarkában várt ránk, ha esetleg elfáradtunk volna. Természetesen szoros viszonyban volt a fesztivállal a strand, ami ilyenkor kempingként funkcionált, a Bányász kocsma és a Gumis kocsma. A Bányászban gyakran külön fesztiválocska alakult, a zenészek is szívesen álltak meg ott egy kis rögtönzött koncertre. Akadt olyan is, amikor az esős idő miatt nem is mentünk tovább. Egy ismerősömmel történt meg, hogy véletlenül bezárták a kocsmába. Elment a WC-re, de mivel elálmosodott, elaludt. A tulajdonos úgy tudta, hogy már nincs ott senki, ezért bezárta az intézményt. A mi hősünk valószínűleg a nagy csendre ébredt fel, és legnagyobb meglepetésére sehol senkit nem talált, és ki sem tudott menni, hiszen az ablakon is rács volt. Bánatában ivott egy-két sört, és az ablaknál várta a reggelt. De nem az jött hamarabb, hanem a várból hazatávozó vidám társaságok, akik még szerettek volna valamit meginni a Bányászban. A szívszaggató kéregetéseknek engedve úgy döntött, ő lesz a nap hőse. Osztogatta a sört, bort, töményeket, természetesen pénzért. Ha már be van zárva, legalább legyen hasznos tagja a társadalomnak. A tulajdonos, amikor reggel megérkezett, meglepődve vette tudomásul, hogy véletlenül feltalálták az éjjel-nappali kocsmát. Gyakorlatilag nem veszett kárba semmi, éjszaka is keresett pénzt. Fel is ajánlotta a srácnak az éjszakai műszakot a fesztivál időszakára, de úgy tudom, nem fogadta el a lehetőséget.Volt valamikor Borsodi Fonó is Diósgyőrben. 1994-ben került a várba a rendezvény, előtte a Gárdonyi Géza Művelődési Házban rendezték meg 16 éven keresztül. Az igazi hangulatát a Diósgyőri vár hozta meg az utánozhatatlan környezettel. Színvonalas hely, színvonalas műsorok jellemezték. A Szinvavölgyi Néptáncegyüttes házigazdaként funkcionált a rendezvényen. Rendhagyó történelemóra keretein belül vidéki iskolásoknak adtak műsort a kicsik és a nagyok. Az én gyermekeim is táncoltak minden évben, gyakorlatilag egy héten keresztül. A szülőkből alakult SZÖTYKE (Szinvavölgyi Öreg Tyúkok és Kakasok Egyesülete) itt tartotta alakuló ülését egy átmulatott estén 2004-ben. Ennek a csapatnak a tagjai közt vagyok én is. Mi is szívesen megmutattuk botladozó tánctudásunkat ezen a rendezvényen többször is. Kár, hogy megszűnt a fonó, viszont a SZÖTYKE még működik…A házat, ahol most élek, egy olyan bányásztól vettük meg, aki a Márta-bányában dolgozott. A bejárata tőlünk kb. 50 méterre volt, nem kellett messzire mennie a munkahelyére. Egy kis pikantériája van az életének: Tibolddarócon, barlanglakásban nőtt fel, bányászként dolgozott egész életében. Szabadidejében pincéket ásott a saját telkén, a szomszédok telkén és a Pecér-völgyben a pincesoron. Ha hinnék a reinkarnációban, megtippelném, milyen testben született újjá halála után. Már több mint 31 éve diósgyőri lakos vagyok, és büszkén mondhatom, hogy nem mennék innen lakni sehová. Családias minden szempontból. Előttünk jár a kisvonat, mellettünk a Pecér-völgy hangulatos pincéi, vendégszerető pincetulajdonosokkal. A történelmi szőlőhegy alatt élek, néha elkap egy romantikus gondolat: Diósgyőr maga a történelem.
Egyesületünk több mint egy évtizedes közösségi örökségvédelmi munkája újabb mérföldkőhöz érkezett. A történelmi Avas értékeit megőrző kezdeményezés elnyerte a 2026-os Európai Örökség Napok rangos támogatását. Így a helyi pincesorok, a kilátó és a gótikus templom revitalizációja nemzetközi szinten is láthatóvá válik.
Projektünk a történelmi Avas városrészben több mint egy évtizede zajló közösségi örökségvédelmi és revitalizációs munkára épül. Egyesületünk és partnerei 2013 óta dolgoznak azon, hogy megfordítsák Miskolc egyik legértékesebb, ugyanakkor hosszú időn át elhanyagolt kulturális tájának hanyatlását, társadalmi stigmatizációját és kulturális háttérbe szorulását.
A történelmi Avas különleges örökségi együttest alkot: ide tartozik az Avasi kilátó modernista épülete, a középkori eredetű református templom és temető, valamint a közel ezer pincéből álló pincesor-rendszer. Ezek az elemek egyszerre őrzik a közép-európai építészeti hagyomány, a borkultúra és a városi közösségi élet emlékeit, ugyanakkor évtizedeken keresztül az elhanyagoltság, az infrastruktúra hiánya és a negatív társadalmi megítélés jellemezte őket.
Az elmúlt években kulturális programokkal, városi sétákkal, kutatásokkal, kiadványokkal, ifjúsági programokkal, dokumentumfilmekkel és közösségi eseményekkel járultunk hozzá az Avas újrafelfedezéséhez. A civil kezdeményezések fokozatosan erősítik a helyi identitást és a közösségi felelősségvállalást, miközben a város és más szakmai szereplők figyelme is újra az Avas felé fordult.
A jelen projekt ennek a folyamatnak a következő lépcsője. Nem csupán az épített örökség megőrzésére koncentrál, hanem az elmúlt évek során kialakult tudás, közösségi kapcsolatok és kulturális narratívák rendszerezésére, továbbadására és nemzetközi láthatóvá tételére is. A projekt közvetlenül kapcsolódik a 2026-os Európai Örökség Napok tematikájához („Veszélyeztetett örökség: Újjáélesztés, Ellenállás, Újragondolás”).
A projekt hivatalos címe: Reclaiming the Historic Avas – Community Renewal of Neglected Heritage
Eight inspiring community-led projects from across Europe are helping us discover new ways to connect with our shared heritage. 🌍✨
We’re excited to announce the projects selected to receive funding through the 2026 European Heritage Days Stories grant scheme!
Under the theme: heritage at risk, the projects selected propose education, research, community actions and digital innovation as a way to find meaning in a world of change.
Stay tuned for the European Heritage Days this September! 🎉
Előzmények:
Egyesületünk 2014-ben Europa Nostra díjat nyert a Rozsdazónából egy új Miskolcra elnevezésű programmal. A 2013–2014 folyamán induló új irányt és terepet jelentő programunk a történelmi Avas (és a közeli belváros) térségével új kihívást jelentett számunkra, elsősorban azért, mert a kulturális örökség tekintetében szokatlanul gazdag volta ellenére méltatlanul elhanyagolt állapotok uralkodtak a területen. Igaz volt mindez a város egykori szimbólumának számító Avasi kilátó épületére, a majd’ ezer pincét magában foglaló avasi pincesorokra is, de az Avasi templom és temető is méltatlanul elfeledetté vált ekkorra. Az üresen álló kilátó kávézóhelyiségébe éveken át szerveztünk kulturális programokat, hozzájárulva ezzel az Avasi kilátó újbóli felfedezéséhez, értékeinek tudatosításához, sőt, sikerült újra divatba hoznunk a kilátótornyot (mára teljesen megújult).
A belvárostól egy kőhajításnyira található avasi pincesorokon található épületek nagy része katasztrofális állapotban volt, de a környék megítélése is rendkívül kedvezőtlen képet mutatott, így a helyiek és az idelátogatók is inkább elkerülték a területet. Azóta számtalan programmal próbáltunk ezen a helyzeten változtatni, elsősorban az Avasi Borút Egyesülettel – és más szervezetekkel – közösen. Az Avasi pincesorok azóta dinamikusan haladnak a revitalizálódás útján, egyre több borházat újítanak fel, egyre több a zenés-gasztronómiai rendezvény a pincesorokon, így a város egyik legkülönlegesebb negyede újra megtalálta saját arculatát, és ismét pezsgő, élettel teli találkozóhellyé vált. Az avasi templom felmérése révén időközben elkészült az eredeti gótikus hálóboltozat digitális modellje (készítő: Bereczki Zoltán építész), mely láthatóvá teszi, milyen volt a síkmennyezet előtti enteriőr.
A mi történetünk tehát 2013 táján kezdődött, mikor új utakat kerestünk a „Rozsdazónából az új Miskolcra.” Vagyis a városi identitás fejlesztése céljából az ipari örökség katasztrofális és sztereotip képzetének megváltoztatása mellett azt a célt fogalmaztuk meg, hogy a közösségi tudatban a város képzete és a város története átértékelődjék, a traumatikus és visszás képzetek helyére friss képek, a szellemei kulturális örökség elemei kerüljenek be. A történelmi Avason több ilyen, a helyi (épített és szellemi) kulturális örökségként megújulásra, újrafelfedezésre váró momentumra bukkantunk.
Ezt írtuk 2013-ban: „Idén 50 éves az Avas kilátó, amely programunk egyik kiemelt helyszíne! A kilátó úgy vált Miskolc jelképévé, hogy igazából nem tud mit kezdeni vele a város, (inkább csak tisztes távolságból vetődik rá a tekintet, felmászni és onnan szétnézni mostanság nemigen szoktak a helyiek), a környező – szintén kihasználatlan – zöld övezettel és részben szintén mostohán kezelt, egykor nívós szórakozó negyeddel, az avasi pincesorokkal egyetemben…” Az 50 éves születésnapi rendezvénnyel (kulturális fesztivál) folytatódott a történet, amikor is „Utánam, srácok: Miskolcra!” címmel közösségi, kulturális programsorozatot indítottunk: köztéri akciókat, beszélgetéseket szerveztünk, az Avasi kilátó üresen álló
presszószintjében koncerteket, interaktív vetélkedőket (középiskolások, illetve családok számára), filmvetítéseket, kötetbemutatókat tartottunk a kilátóban, és – a közvetlen környezetében – padokat újítottunk fel, Macskaköves tanösvényt hoztunk létre, illetve sportprogramot (kamakupa), kalandjátékot fejlesztettünk (iskolások, családok, közösségek, külföldi csoportok vettek részt benne).
A statikai bravúrnak is számító, nemzetközi szinten is elismert modern stílusú épület –mely a ’90-es évek végéig a város jelképének is számított – nagyon leromlott állapotba került addigra, annyira, hogy az esetleges lebontása is szóba került a városvezetés részéről. Fontosnak tartjuk, hogy éveken át fórumot szerveztünk a kilátóba a kilátóról helyi vezetők, vállalkozó, véleményformáló részvételével „Tévétorony, városjelkép – milyenek a kilátások?” címmel, melyet több helyen is publikáltunk (blogunk, Avasi Értéktár, Youtube-csatornánk). Több kiállítást (a városi galériában, a kilátó presszójában), rajz-, fotó- és irodalmi pályázatokat szerveztünk, filmet és képeskönyveket (Hetvenkét méter) készítettünk az épületről. 2023-ra nagyszabású felújításra került sor, teljesen megújult a kilátó és környezete, és a városi főépítész stábjával együttműködve újabb közösségi programsorozatot vezettünk Kilátó-60 címmel (kalandjátékkal, városi túrával és kiállítással). Időközben az egyesület merchandise termékeire elsősorban a kilátó került rá, hozzájárulva és erősítve a 2010-es évek végétől újra fellendülő kilátó-divatot.
Az Avasi Disputa programunk 2015-ben indult az Avasi Borút Egyesülettel közösen…
Csak a ’90-es évekbeli több virágkorát is megtapasztalhattam! Az évtized elején még a régi rexasztal is ott pompázott a bejárattól rögtön jobb kézre, bár már inkább csak látványelemként tett mély benyomást, a rexezés ideje addigra lejárt (a rendszerváltozás után nyugatról frissen bejött és Miskolcon is elterjedt pool billiárd lett a menő…). Régi csempék és burkolat mindenhol, óriási tükrök a falon és a mosdó előtti hatalmas bordó bársonyfüggöny mögött, kis asztalkák piroskockás terítőkkel és fekete műbőr bevonatú székekkel, békebeli karos kávégép a hatalmas pulton, óriási üvegvitrin-hűtőpult a cukrásztermékeknek és hidegkonyhai készítményeknek (de lehetett kérni melegszendvicset, tükörtojást vagy rántottát is – a Mackó nevű elődje hagyatékaként), de sakktáblák is várták a vendégeket, és ha úgy volt, Bandi, a csokornyakkendős pincér is kiállt bárkivel, akár szimultán is sakkozott, ha kellett, vonalas telefon és spontán üzenőfal a vendégek igényének kielégítésére a korszak sajátos kommunikációjának megfelelően: „Thália: egy pohár szóda 30 forintért, vagy egy pohár ajándéksör Banditól, a fehéringes, fekete nadrágos, bajuszos, eszményi pincértől, aki ha kellett (és kellett) szimultán sakkozott a vendégekkel, lóbálta a rexasztal dákóját, vagy átadta a haverod papírfecnis vagy telefonos üzenetét…” (Darázs Richárd: Moszkvics a szakadékban. Privát félmúlt Miskolcon II.; Észak-Keleti Átjáró Egyesület, Miskolc, 2013., 16-17. o. ) „A Thália presszóban nem az internet, hanem a kávégép segítségével kommunikáltam. Ha bementem és nem volt ott, akit kerestem, kértem egy számolócédulát meg tollat a Banditól és üzenetet írtam, hogy »Helló, itt voltam 3-kor, nem láttalak, majd 6 körül még visszanézek«… Néha vonalason is hívtam a Tháliát, ha épp el akartam érni valakit.” (Fábián Titusz: Mi más lehetnék? Privát félmúlt Miskolcon XXX., Észak-Keleti Átjáró Egyesület, Miskolc, 2024., 6-7.o.)
A képekért köszönet Tóth Józsinak
Jártak ide gimnazista fiatalok, levelezős idősebb fazonok (melós vagy csöves szerkóban például), egyetemisták, művészek, zenészek, önjelölt költők, bábszínészek, alterosok és punkok, deszkások és füvesek (a felsorolás önkényes, és egy-egy akkori vendég akár több kategóriába is besorolható lenne), és persze idült alkoholista kinézetű idősebbek, vagy éppen kalapos-zakós öregurak is. Ha nagy néha kértem egy puncsszeletet vagy minyont, előfordult, hogy nem kaptam, mert Bandi és Szilárd jelezte, hogy ezt inkább nem kéne (vagyis nem friss)…
Az utóbbi két kép forrásáról nincs adatunk, keressük a fotók tulajdonosait!
Bandi és Szilárd aztán egyre többször emlegették a vizsgáikat, és a 2000-es években mindketten pályát váltottak, és mindketten szociális területen helyezkedtek el. A 2000-es évek közepe tájára kissé változott a közönség összetétele, no meg – többé-kevésbé – a régi törzsvendégek kinézete is, ellenben a presszó berendezése alig, ami nagy előnynek számított a szememben, de a ki tudja hányadik, éppen dívó retróhullámmal ironikusan zárójelbe tette magát a korábbi intézmény! Előbb festettek és modernizáltak, majd hamar észbekapva hirtelen újrafestettek és berendeztek, így aztán művi retró kocsma lett a Tháliából – a retró hangulatot persze sokkal inkább visszaadta volna a két lépessel korábbi állapot, és mindezzel valami megtört, valami odalett… A 2010-es években végül bezárt a Thália…
VENDÉGLÁTÓIPARI TANÖSVÉNYfejezet
Bor-Is: borisszák origója
Tokaji Borkóstoló: olyan borisszák központja, akik számára távolinak tűnik a Búza tér
A kötet megvásárolható online az Átjáró Boltban, a Régiségvásáron minden hónap első vasárnapján (Átjáró pult // CéLVáRoSi CuCCoK), vagy egyéb rendezvényeken, illetve egyeztetett időpontban a Technika Házában található raktárunkban. Továbbá a Zöld Sárkány teaházban, az Antik Art caféban (a régi Központi Antikvárium helyén) és a Tourinformban is!
Utánam, srácok, a Tokajiba! Hogyha a belváros rejtőzködő tereinek útvonalán csatangolunk, annak egy szakaszán, a Szemere-kert és a Bartók tér között átkell haladjunk a város főterén… A Városház tér 5. szám alatt találjuk/találhattuk a Tokaji Borozót (egykor Tokaji Borkóstoló), ami igazi különlegesség a maga nemében. Már a ’90-es években is kissé avíttnak számított, ugyanakkor talponálló berendezésével, jellegzetes bútorzatával, mára hihetetlennek tűnő nyitvatartási rendjével (korán reggel nyit, este 8 tájban zár) és érdekes figuráival, törzsvendégeivel megtudott őrizni némi bájt, mely a ’70-es, ’80-as évek presszóinak világát idézi, de valójában még korábbi, igazi őskövület: már egy 1967-ben kiadott német–magyar brosúra (kocsmatérkép) is említi.
További részletek az UTáNaM SRáCoK blogon olvashatók:
🥂 Bor-Is: borisszák origója A főutcától és a Centrumtól majd’ száz méterre, a Búza térrel szemben találjuk a kommersz szeszt és olcsó kimért bort kedvelők valamikori (talán) Mekkájának számító Bor-Is borozót – a fura, valamiféle humorról tanúskodó elnevezést felmutató szórakoztatóipari objektum a Búza tér 14. szám alatt működött, amelybe a különleges enteriőrje miatt kifejezetten érdemes volt betérni, bekacsintani, vagy legalább betekinteni. Belső falát Erdély Miklós monumentális vörös-fekete fotómozaikja díszíti mind a mai napig, bár nem éppen a felbecsülhetetlen értékének megfelelő körülmények között. A bejárat feletti – Viszontlátásra! – felirat szintén a borozót díszítette egy, a 2010-es években történt felújításig… Szokás volt ide programot és akár városi túrákat is szervezni, például a MŰÚT, az Artmagazin, és többször az Átjáró közreműködésével. De mi is az a fotómozaik? Az Erdély Miklós (építész, képzőművész, filmrendező, író) által kifejlesztett technika… Miskolcon az említettkét helyen a közelmúltig megtekinthetők voltak a műemlékvédelem alatt álló enteriőrök. Ezen kívül csak néhány hasonló készült az országban, ám a Bor-Is nemrégiben bezárt, az Eszem-Iszomot pedig átalakították…
A következő kis sorozat alcímének ötlete Árvai Sityutól származik, köszönet érte!
…sörkert-agora, mely különféle neveken is ismeretes volt (Spaten, Borsodi, Grizzly), ám a legtöbben még mindig Spatenként emlegették, leginkább így maradt meg a köztudatban, egészen néhány évvel ezelőttig… A belváros legnagyobb sörkertje, sörsátra működött itt hosszú évtizedeken keresztül, mindez egy csodás fasor közvetlen közelében, pazar kilátással az Avas hegyre, annak ódon templomával és harangtornyával és persze az Avasi kilátóval. Meglehetősen nehéz volt úgy kiülni az egyre kopottabb sörpadokra, hogy ne a burjánzó zöld uralja a látképet! A sörsátor maga is zöldben pompázott (az utóbbi évtizedekben Borsodi felirattal), majd apránként fura változások rontották az idillikus képet, megelőlegezve a későbbi változásokat és a szomorú véget: előbb hatalmas Borsodi Sört reklámozó ponyvák (molinók) takarták ki a fasort és az Avast, majd az Erzsébet fürdő uszodája került lebontásra, és ezzel együtt egy murvás parkoló rondította el a környéket. De amitől igazán érdekes helynek számít a volt Spaten Söröző, az az a tény, hogy nagy túlélőről van szó, hiszen már a ’90-es évek végén is elterjedt a hír, hogy elbontják, beépítik. A 2000-es évek végére konkrét tervek is készültek, de végül nem valósult meg a fejlesztés. A 2010-es években több ízben, majd a 2020-as évben is újabb bontás-építkezés tervei merültek fel – legutóbb a 2022. májusi dátum lebegett utolsó nyitvatartásként a megkopott sörpadok fölött, de a Grizzly (hiszen egyre inkább ez az elnevezés is gyökeret vert) megint megúszta. Vajon meddig? Szurkolunk neki, és időnként, amíg lehet, szomjunkat is oltjuk itt! – írtam mindezt 2022-ben! (Utánam, srácok, a Népkertből a belvárosba! Városi túrák kezdőknek és haladóknak – Miskolci útikalauz III.) De ne siessük így el, hisz’ az előzmények is érdekesek. A Spaten Söröző megnyitásakor és azt követően néhány évig a minőségi sörfogyasztásról (is) szólt, bajor koprodukcióban a Sörgyárral, sörfesztiválokkal, Déli Hírlap-os nyereményekkel stb. A ’90-es évek második felére mindennek nyoma sem maradt… A belváros legnagyobb sörkertjeként nagy tömegeket vonzott, és a kisavasi pincesorok mellett sokféle fiatal megfordult itt is. Jártak ide punkok, „alterosok”, deszkások, rapperek stb., és persze többféle korosztály. A közös pont adott volt: a viszonylag olcsó italárak, csapolt sör, társaság és persze a zöldellő sörkert! (Ehhez fogható korábban Miskolcon talán csak a vasgyári Árnyaskert lehetett kellemes fasoraival, békebeli hangulatot árasztó berendezésével…) Később a funkció kibővült, egyre gyakrabban kulturális-zenés programok (koncertek, videodiszkó, fotókiállítás, kötetbemutató), és – ahogy országszerte elterjedt a nyilvános helyeken, sörözőkben való – tévézés, a különféle hazai és nemzetközi sportközvetítések strukturálták át az esték menetét…
(Forrás: Déli Hírlap, Észak-Magyarország napilapok)
A Spatenről tehát már a ’90-es évek legvégén is az a hír járta, hogy annyi, vége, le fogják bontani, szálloda (irodaház, vagy mikor mi) épül majd a helyére! Ez a hír néhány évente újra és újra előjött és terjedt, többször elsiratták a „minőségi söritalok megszállottjai”. Időnként mindez úgy hangzott, hogy: na, most már tényleg lebontják, nincs tovább, kész az egész. De aztán teltek az évek szépen, a Spaten felett időközben nagyon eljárt az idő, a Grizzly – amely kezdetben csak egy piciny kocsmaként vert gyökeret az egyszintes építményben, amelynek nagy részét a korábbi söröző birtokolta – szép lassan bekebelezte elődjét, majd végül teljesen be is zárt az eredeti Spaten Söröző. Időnként még be lehetett menni a mosdóba, ha a nyári nagy forgalmat nehezen bírta a Grizzly: a volt nívós bajor söröző így csúszott le egyszerű budivá… Szomorú hattyúdal… Kár érte! Na de most már tényleg lebontják! 2022 májusának vége már végleges dátumként volt belengetve, aztán újabb végleges időpontok következtek: nyár vége, és így tovább. Na, de most már tényleg vége… A fentebb emlegetett 2022-es kiadványunkban mindezt megírtuk, de akkor még nem tudhattuk, hogy, na, de most már tényleg… vagyis nem csak a szokásos tényleg, hanem valóban itt a vég…
A kötet megvásárolható online az Átjáró Boltban, a Régiségvásáron minden hónap első vasárnapján (Átjáró pult // CéLVáRoSi CuCCoK), vagy egyéb rendezvényeken, illetve egyeztetett időpontban a Technika Házában található raktárunkban. Hamarosan megvásárolható lesz a Zöld Sárkány teaházban és az Antik Art caféban (a régi Központi Antikvárium helyén) is!
🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg:
A valamikori Gömb játékbolt forgó-pörgő színes neonvarázsgömbje számos valamikor miskolci ovis és kisikolás vágyainak csimborasszóját, egyfajta gyerekmeseország központját jelentette. A hívogató gömb egy jól felszerelt, modern játékboltba csalogatta a vágyakozó nebulókat és szüleiket – utóbbiak nem minden esetben voltak olyannyira elragadtatva… Mindez a sétálóutca közepén, a Miskolci Nemzeti Színházzal átelleni sarkon, tehát nem csak szimbolikusan, lokálisan is központi helyzetben egy valamikori mikrotársadalmi origóként világítva, fénylő középpontként sugározva, megbabonázva és elvarázsolva a múlt évezredben születettek sokaságát hosszú éveken át.
Mindennek fontosságát jelzi a Gömb utóélete is, mely egy – az érdekes objektumot szemétbe dobástól megmentő – képzőművész tulajdonába jutott, és így Budapestre vitték (talán röpülve, pörögve, forogva és cikázva), majd annak halála után végül visszakerült a városba, végül, legújabban a Miskolci Galériába, melynek udvarában megtekinthető működés közben is, bár már nyilván nem a csúcsformáját hozva (hiszen az újrafestett üveglapjai nem egységesek, a régi centrifugáéhoz vagy betonkeverőéhez hasonló baljós hang – vagy inkább moraj – pedig, amit kiad, inkább morbid hatást nyújt, sőt, képes kiábrándítani is az üzletet egykor varázslatos meseországnak látó valamikori ifjoncokat). De legalább megmaradt!
1999 táján, a 2000-es évek környékén jártam ott (a Gömb Játékboltban) legutóbb, a bezárás hírére. Végigfutva a késő Kádár-kori évtizedeket idéző polcok között, egy NDK gombfocicsapatra lettem figyelmes, amely talán még a ’70-es évekből, de minimum a ’80-as évek elejéről maradt ott furcsa relikviaként, és valószínűleg olyan gombjátékosokat tartalmazott a hengeres kis műanyagdoboz, mint Jürgen Sparwasser, Martin Hoffmann, vagy Joachim Streich (az 1974-es foci-világbajnokság góllövői, melyen az NDK válogatottja csoportelsőként, az NSZK-t is megelőzve jutott tovább a következő körbe)…
A Széchenyi utca 111. szám a Centrum Áruház, amely Miskolc legfontosabb kereskedelmi-vendéglátó egységeként funkcionált az 1970-1980-as években. Majd a ’90-es évekre elvesztette jelentőségét (és ezen a felújítás-átépítés sem segített),a 2000-es években viszont az újabb bevásárlóközpontoknak (Szinvapark, Miskolc Pláza) és közlekedési csomópont voltának köszönhetően, ha maga az épület nem is, a Centrum környéke, az épület előtti tér újfent origóként, centrumként, találkozóhelyként (is) működik.
A régi Centrum modern, indigókék csempével kirakott homlokzata, az Avasi kilátót ábrázoló emblémája több miskolci generáció alapélménye. A Centrum ezentúl tehát igazi találkozási pont, az volt a múltban és a jelenben is, és ahogy a neve is jelzi, igazi origó. Na, nem oly régóta, hiszen a valamikori Széchenyi utca jelentős épületeit kellett – a múltat végképp eltörölni szemlélet jegyében – leradírozni az áruház és az észak-déli forgalom megnyitásáért. Mégis, – az egykori Győri kapui 40-es Általános Iskoláéra nagyon hasonlító – indigókék csempés burkolata és hatalmas neoncégére, logója a modernséget, a Kádár-kori viszonylagos jólétet, vagyis a gulyáskommunizmust (avagy frizsiderszocializmust) is szimbolizálja, és persze a posztmodern átalakítás és rendszerváltozás előtti modern Miskolcot.
Utánam, srácok, a Centrumhoz! – közel a villamos- és buszmegállókhoz, közel a plázákhoz, és közel a vidék (ami már régen nem a falut jelenti, mint inkább a környékbeli kisvárosokat és uniformizálódó falvakat, községeket) vonzását is jelentő Búza téri buszpályaudvarhoz. Egy régi-új és újjáéledt mesterséges városi centrum, Miskolc (egyik) origója.
A fotók forrása (sorrendben): Farkas Gyula, B–A–Z Megyei Levéltár, Ötvös Zoltán, Karlaki Orsolya gyűjteménye
A villanyrendőr mint egy speciálisan miskolci fogalom és helyszín, többgenerációnak szolgált alapvető tájékozódási pontként, s még inkább találkahelyként. Randevúk helyszíneként is alapvető, de találkozgattak/találkozgatnak itt baráti társaságok, lázadó zenekarok tagjai, osztálytársak és kollégák, a legkülönfélébb csoportosulások a város társadalmi életének szinte minden szintjéről. Találkozunk este a Villanyrendőrnél! Vagy rövidebb formában: Holnap a Villanynál! – milliószor elhangozhatott már e formula így vagy úgy. Ide jártam találkozni 20-30 éve és manapság is, és valószínűleg az is általánosélmény, hogy mindketten (vagy többen) várakozunk két különböző ponton, egymást várva, feleslegesen, mivel eléggé kiterjedt és zegzugos területről van szó: a nevezetes sarok mellett a villamos és buszmegállók és környéke, sőt, a szemben lévő oldal is (a pontosítás, vagyis a valamikori sarki óra alatti területre való szűkítés minden bizonnyal épp erre a problémára volt jó megoldás).Mit jelent, mi mindent jelenthet a Villanyrendőr? Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy ilyen sokszor és sokat emlegetett, ráadásul különös elnevezést viselő várositér sűrű jelentést kell hordozzon magában. A találkozóhely funkciójából adódóanvitathatatlanul a szabadságot, a fiatalságot, a szerelmet jelenti a városlakóknak, netán a dorbézolás, a bulizás és a kamaszkori balhék élménye kötődik hozzá. Összegfoglalóan a megszokott hétköznapi társadalmi kötöttségektől való feloldódás, sőt, a társadalmi normák alóli kilépés lehetőségét is magában hordozza, mint mindenféle társas összejövetelek, szerelmi történetek, tivornyák kiindulópontja, startmező egy, a megszokottól eltérő párhuzamos világ szabályrendszerébe, amely talán útvesztőül, talán vigaszul szolgál. Az ’electric policeman’ tükörfordítás (külföldiek kérdésére szánt válaszként) esete élesen mutatja, mennyire sajátos fogalomról van szó…
A valamikori, Villanyrendőrnél található hatalmas térkép, mely az A Célváros
A kötet megvásárolható online az Átjáró Boltban, a Régiségvásáron minden hónap első vasárnapján (Átjáró pult // CéLVáRoSi CuCCoK), vagy egyéb rendezvényeken, illetve egyeztetett időpontban a Technika Házában található raktárunkban.
Hamarosan megvásárolható lesz a Zöld Sárkány teaházban és az Antik Art caféban (a régi Központi Antikvárium helyén) is!
🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg:
Átjárós kiadványok, zsákbamacska, dedikáló szerzők, és persze a díjazott CéLVáRoSi CuCCoK (kilátós pólók és pulóverek, sapkák és szatyrok) kedvezményekkel!
ÉS-szilánkok 1.2: Műszakváltás a Célvárosban – Vasgyár
Vörös (?) téglafalak
…Faramuci helyzet, hogy az egykor csodált, mintalakótelepnek aposztrofált vasgyári kolónia ma a város legrosszabb hírű részei közé tartozik, pedig építészeti igényessége jobb sorsra predesztinálná… A vasgyári kolónia (egykor Diósgyőr-Vasgyár) egységes képe egyre inkább eltűnőben van; a különböző, a valamikor rétegzettséget is kifejező részeiben más-más mértékű a változás és leromlás. Az épületek jó részének bevakolták a falait, illetve hozzáépítettek újabb helyiségeket, eltüntetve ezáltal annak eredeti, karakteres jellegét (miközben a kolónia utcáinak jó része helyi védettség alatt áll).
Mivel a korszerűsítés, az évtizedek óta szükséges komfortosítás jórészt elmaradt, az ott élő lakosság lakhatási viszonyai elmaradottak, helyenként katasztrofálisak. E leromlási folyamattal párhuzamosan a lakosság kicserélődött az utóbbi évtizedekben: egyre több régi lakó költözött el vagy halt ki a kolónia utcáiból, helyüket a korszerűtlen és olcsó lakásokba szoruló szegény, javarészt roma lakosok foglalták el. Mára több „cigánytelep”, illetve telepszerű rész is kialakult, miközben a városban élők megítélése majdhogynem egyöntetűen negatív, elítélő: a kolónia eltörlendő viskók sokaságaként tűnik fel, a városrész történeti és kulturális örökségvédelmi szempontból kiaknázatlan értékeit figyelmen kívül hagyva.
Sajnos a Diósgyőr-vasgyári kolónia bemutatását nem lehet némi múltba révedés nélkül megtenni, mert jelenlegi állapotában a város inkább szégyenfoltként tartja számon, mint büszkeségként, pedig bő száz éve még korzózni jártak ide a polgárok az akkor még különálló Miskolcról.
Aki azonban nem a szokványos turistalátványosságokra kíváncsi és nem riasztja vissza egy terület kopottsága, elhanyagoltsága; aki nemcsak a mai lepusztultságot, hanem a még nagyon is felismerhető régi építészeti értékeket is képes meglátni, az biztos, hogy jól jár, ha egy fél napot erre a városnegyedre, annak megismerésére szán egy kisebb városi túra keretében.
Ma ez a hatalmas terület az őt megillető komplex védelem helyett végveszélyben van…
Az idézett szöveg eredeti változata ebben a kötetben jelent meg
ÉS-szilánkok 3.1: AVASI MACSKAKÖVEK / Variációk Avasra
Avagy hogyan lett a Szent György-hegyből Avas-déli lakótelep, az avasi szőlőhegyből „mumus” és miskolcikumok tárháza egyszerre? – az avasi domb név- és fogalomváltozásai
Fotó: Osztie Tibor
Szőlőhegyből előbb Kádár-kori panelrengeteg, betondzsungel lett az Avas, majd a „Dél” megnevezést elveszítve avasi lakótelep, végül csak pusztán Avas, hol elfedve annak sokszínűségét, ezzel együtt a Kisavast, újabban a Történelmi Avast/Ó-Avast és egyéb avasi városrészeket, térségeket, hol meghagyva, akár ellentétes előjellel, egyfajta furcsa, kaotikus párhuzamosságban.
Az ÓAVAS kifejezés azóta feltűnt több, a pincesorokon tartott rendezvény hivatalos programajánlójának térképén, ám sajnos teljesen rosszul, az általam javasolt koncepciót félreértve, és igazi fogalmi, topográfiai zűrzavart okozva. A megnevezés a Kisavas–Mélyvölgy–Nagyavas pincesor-hármasság és néhány kapcsolódó térség (Horváth-tető, Avasi kilátó, Avas-tető) összefoglaló neve helyett a Nagyavas keleti oldalára (az Avasi templom és temető, illetve a Mélyvölgy közötti néhány pincesorra) és az úgynevezett amfiteátrumra vonatkoztatva jelent meg, ami mellett további teljes képzavarként „Nagyavas” megnevezéssel a Nagyavasi pincesorok helyett a pincesorok temetőn túli részét jelölték a Horváth-tetővel és az Avasi kilátóval együtt.
Tehát még egyszer: Ó-Avas = Történelmi Avas! Továbbá: Avas ≠ Avasi lakótelep!
… Érdekes, hogy a leegyszerűsítő és degradáló Avas-képzettel („AVAS egyenlő gettó”) párhuzamosan lett újra divat a Történelmi Avas/Ó Avas, mely így eleve, önmagában is ellentmond az előbbinek. Mégis, a jelek szerint bizonyos körökben nagy népszerűségnek örvend ez az új AVAS-képzet, önsorsrontó és keménykedő voltával (egyfajta laza, gettóharcos életérzést kölcsönözve), a mémek és a divat szintjén (pl. AVAS feliratú sapkák és divatáruk), a stand up hazai színvonalán, de megjelenik – más formában persze – intézményi szinten is.
Az Avasból tehát mumus lett, valamiféle negatív és félelmetes erő által megszállt fertő, Mordor, ami egyúttal identitásképző elemként és divatként is működik valamiféle önironikus módon, búsongva és ugyanakkor keményen, az időközben szállóigévé lett „Sorsod Borsod” kifejezés szellemében. Egyszersmind újra divattá vált a miskolcikumok tárházát is kínáló Történelmi Avason/Ó-Avason pincét vásárolni (és akár bort termelni), szórakozni járni a pincesorokra az egyre többféle és egyre gyakrabban előforduló, változatos színvonalú rendezvényekre. A szakmailag jól átgondolt és kulturális programkínálatában is sokrétű Avasi Borangolás immár kamaszkorba lépett, a programkínálata kevésbé igényes (már hosszú évek óta), mára, 2025-ben sokakat elriaszt „a pincesorok posztmodern mulatós rátarti rongyrázós szelfizős arca” – a zenei kínálatban az utcazenészek, népzenészek, előadóművészek, kisebb-nagyobb koncertek mellett/helyett például egyre nagyobb arányban jelentek meg DJ-k, akik közül egyre többek képzettsége és hozzáértése is megkérdőjelezhető, és nem csak a silány zenei
választék miatt; míg több más rendezvény eleve kisebb térségre és/vagy szerényebb célokkal indult. Az igényes kulturális programok és zenei előadók műsora nem fog elriasztani senkit egy bejáratott, népszerű rendezvénytől, nem úgy, mint az egyre silányabb, igénytelenebb zenei paletta (ezen a ponton szokás arra hivatkozni, hogy „erre van igény” – de ki szerint? Ezen érv alapján tehát a szervezők úgy vélik, hogy a miskolci közönségnek nincs ízlése, pontosabban ez a zenei ízlés olyan, amilyen…)
ÉS-szilánkok 1.1: Műszakváltás a Célvárosban – Pereces
PTK-FTC 3:0!
Egy legenda nyomában: a Fradi-verő, kapufatörő PTK. Az összedőlt kapufa legendás története – ezen a napon, április 20-án történt, 1947-ben:
Kertesi, a nap hőse újabb gólt vágott, illetve fejelt Henni kapujába. A nagy lendület Kertesit bevitte a kapuba, ott a hálóba fogózkodott, hogy meg tudjon állni. Nagy reccsenés hallatszott erre és ha Forgács el nem rántja a góllövőt, akkor az eltört és bedűlő kapufa rázuhant volna…” – írja a Képes Sport tudósítója1947-ben…
A kötet megvásárolható online az Átjáró Boltban, a Régiségvásáron minden hónap első vasárnapján (Átjáró pult // CéLVáRoSi CuCCoK), vagy egyéb rendezvényeken, illetve egyeztetett időpontban a Technika Házában található raktárunkban.
Hamarosan megvásárolható lesz a Zöld Sárkány teaházban és az Antik Art caféban (a régi Központi Antikvárium helyén) is!
🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg:
📓 Ha a hatvanas évek művészi értékeire gondolunk, akkor nem az építészet jut először eszünkbe. Inkább a Táncdalfesztivál örökzöld dalai, a nosztalgikus könnyűzene. Az úgynevezett „nagy generáció” együtteseit és slágereit legtöbben ismerjük, még akkor is, ha nem éltünk akkor. Igaz, persze, vannak, akik kicsit máshogy látják a kor zenei világát is. A Kispál és a borz így énekel például: „Jó, hogy vége a 60-as éveknek, és nem jön újra el!”
Sokan így látják a kor építészetét is. Zsákutcának tartják, a falanszterszerű iskoláival, a sematikus és a hagyományokhoz nem kötődő panelrengetegeivel, fásult városközpontjaival és persze a Kádár-kockákkal együtt. Innen nézve úgy tűnik, az acél és vasbeton elterjedésével párhuzamosan környezetünkön úrrá lett az építészeti egyhangúság. De valóban csak en – nyit ér a korszak építészete? Úgy gondolom, akkor járunk el helyesen, ha képesek vagyunk objektíven elemezni ezt az építészeti korszakot, megérteni és meglátni benne a pozitív vonásokat, megőrizni értékeit, és természetesen tanulni hibáiból.
Alapvetésnek tartom, hogy a ’60-as és 70-es évek építészete önmagában nem értelmezhető, valójában egy sokkal hosszabb, az 1920-as évek végétől a rendszerváltásig tartó folyamat szerves része ez a korszak, így ahhoz, hogy megértsük, néhány szót kell ejtenünk a modernizmus kezdeteiről is. A modernizmus a 20. század legmeghatározóbb stílusirányzata, mely gyökerestül forgatta fel az építészetet és máig meghatározó gondolatokat vetett fel. Az építészet állandó dilemmája, az esztétikum és funkcionalitás feszültsége új irányt vett… 📓 Lánszki Regő: Az 1960-70-es évek magyar építészete. Modern60., Átjáró Könyvek 8.
VÁROS – ÉPÍTÉSZET – MISKOLC – TÁRSADALOM – CÉLVÁROS – KÖZÖSSÉG – KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG – MŰSZAKVÁLTÁS
🏰🍻🎺 Bányász és Kaláka – Kaláka és Bányász
📘 ÉS-szilánkok 2.4: Kulcs a nyakban
Tizenéves kisiskolásként szembeötlő volt, ahogy megjelentek a belvárosban vagy Diósgyőrben az idegenek. De nem ám egy csehszlovák filmsorozatból kilépő, zseléevő, Lada Nivával közlekedő földönkívüliek voltak ők! Nagykabátos, hosszú hajú vagy mezítlábas alakok, akik a vár környékén gyülekeztek Kaláka fesztivál idején, a Bányász kocsma udvarán és kertjében mulatoztak, amely egy sajátos mini-Woodstock-búraként sejlett fel például az 1-es, 101-es vagy 101B-s buszról nézve. Valahogyan mégsem csak idegenek voltak ők! Egy másik világból érkeztek, puszta jelenlétük túlmutatott az általunk ismert hétköznapok határain…
Néhány év múlva, a ’90-es és 2000-es években már érdeklődőként és fizető vendégként (vagy potyázóként) én is részese lettem a forgatagnak, a fenti várszínpadon vagy a várároknál mindig akadtak izgalmas koncertek, sok ismerős és ismeretlen színes egyvelegében oldódtunk fel a diósgyőri délutánokon és éjszakákon. A Bányász még egy jó darabig működött, de már csak árnyéka volt korábbi önmagának, egy kellemes kerthelyiség, a kert végében egy időnként lemeszelt, rettenetes szagokat árasztóvályú-piszoárral, és persze igencsak kedvező árakkal. A végsőkig eljártunk a Kaláka Folkfesztiválra, azaz 2011-ig (aztán átkerült Egerbe a rendezvény), bár az utolsó néhány év már méltatlanul gyengére sikerült, addigra a Borsodi Fonó jóval szerényebb programja is képes lett (nagyjából) lekörözni. A legtöbb – a Diósgyőri várral kapcsolatos – koncertélmény persze a Kalákához kötődik, de volt ott például Dixiland Fesztivál is néhányszor, és egyetlen alkalommal, a számomra talán legemlékezetesebb Orient Fest 1996 körül. Ez utóbbin a Makám lépett fel még a régi, instrumentális zenét játszó felállással (Közelítések és Divert Time Into lemezek), aztán a VHK következett a zivatarosnyári éjszakában, így – villámlások közepette – Grandpierre sámántáncszerű ösztönzenéje különös, transzszerű hatást váltott ki…
📘 ÉS…
Részletek az “És… Műszakváltás a Célvárosban…” című kötetből.
ÉS-szilánkok 3.1: AVASI MACSKAKÖVEK / Variációk Avasra
Avagy hogyan lett a Szent György-hegyből Avas-déli lakótelep, az avasi szőlőhegyből „mumus” és miskolcikumok tárháza egyszerre? – az avasi domb név- és fogalomváltozásai
A „Diósgyőr eltűnőben?” projekt célja, hogy közösségi alapon dokumentáljuk és láthatóvá tegyük Diósgyőr gyorsan átalakuló épített és kulturális örökségét, még mielőtt az végleg eltűnne. A kampány során helyi emlékeket, fotókat és történeteket gyűjtünk, amelyekből egy közös „emlékezeti térkép” rajzolódik ki. Fő programunk a Diósgyőri Piknik közösségi esemény, valamint az Utánam, srácok Diósgyőrbe! (Miskolci Útikalauz 7.) kötet kiadása….
🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg:
Koós István miskolci szerző képregényfüzete, az Emlékezet városai hamarosan elérhető az Átjáró Boltban, továbbá a MiskolCON képregényfesztiválon az Átjáró pultjánál szombaton!
Miskolci képregénycsík (comic script) mintákkal ellátott szatyron szintén hamarosan elérhetők az Átjáró Boltban, továbbá a MiskolCON képregényfesztiválon az Átjáró pultjánál szombaton!
Továbbá hasonló mintákkal pólók is rendelhetők!
Ott, ahol a hatos megáll Pereces képregény-kiállítással is készülünk!
🐱 Száz macska meseösvény: 🐱🐱 🐱 Gyűjtsd a cicákat és válaszold meg a három kérdést ajándékért cserébe (interaktív meseolvasó gyűjtőjáték kicsiknek és családoknak)
🐱 Száz macska meseösvény szombaton a MiskolCON képregényfesztiválon és vasárnap a Miskolci Gyermeknapon!
🐱🐱Nyaù!
📕🧢👕 Átjáró-HÁZ fényesvölgyi zsákbamacskával, kitűzőkkel, matricás füzettel, Kalandos Fényesvölgy társasjátékkal és egyéb foglalkoztató feladatokkal, továbbá CéLVáRoSi CuCCoKkal – gyerekméretekben is!
Diósgyőr eltűnőben? – szellemidéző műhelymunka, közösségi emlékezet- és örökségmentő program
🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg:
MiskolcItália – Digóműhely az Átjáróban, numero 10.
Riccardo Vespa
Digóműhely az Átjáróban – Kapusi Krisztián rovata
Darázs Richárd 2026: És … Műszakváltás a Célvárosban. Átjáró könyvek10. Észak-Keleti Átjáró Egyesület, Miskolc
Évtizedeken át városbújócskáztunk egymással. Óvodásként már össze kellett volna futnunk a Győri kapu Csemege boltjában, ahol az ő tántija meg anyám kollégák voltak. Később aztán kocsmákban és koncerteken azonos szubkultúrát szomjazva sikerült elmellőznünk egymást egészen a felnőttkorig, hogy úgy cirka 2010 óta meglehetős intenzitással formálódjon a … barátságunk.
Közös mediterrán élményünk ezidőig nincsen, pedig Wroclawtól Kolozsvárig, Rozsnyótól Szabadkáig elég gyakran utazunk együtt. Raguza-Dubrovnik sajnos nekem kimarad, rázós évem 2015, ezért akkor nem tudok velük tartani, hiába hívnak. Mediterrán reggeli – hallok ilyet valakitől. Varbón Kertek alatt fesztivál nyári korareggelén R. remekül szórakozik, ahogyan Inter mezben másnapos Zamorano művésznévvel veszem birtokba az elnéptelenedett színpadot és általam akkor ott olasznak mondott slágereket ordibálok. Előző délután belekeveredünk Kukorelly, Ficsku, Farkas írók focicsapatába. Simonyi Zoli hátul biztosít, R. nagy svunggal ront a labdára, én meg gólt rúgok az építészek ellen. 3–1-re nyerünk, hát persze.
Dalmácia neki gyerekkori élmény, a múltkor együtt sajnos nem jön össze Raguza. Hátha majd délre is átjárogatunk, van időnk, momentán egészen jól bírjuk még magunkat és egymást.
Darázs Richárd 2026: És … Műszakváltás a Célvárosban. Átjáró könyvek 10. Észak-Keleti Átjáró Egyesület, Miskolc
Új együttműködés indult az Átjáró és a rozsnyói KC Kláštor között. A mini projektben egy miskolci műhelymunkán és közös rendezvényen már túl vagyunk, januárban Rozsnyón folytatjuk.
A projekt célja a miskolci É-K-I Átjáró és a rozsnyói KC Kláštor közötti együttműködés megerősítése, valamint Miskolc és Rozsnyó közös és egyedi kulturális értékeinek bemutatása és népszerűsítése. A kezdeményezés közös kulturális programokon és szakmai tapasztalatcserén keresztül járul hozzá a határtérség társadalmi kohéziójának erősítéséhez és egy hosszú távú stratégiai partnerség kialakításához. A projekt keretében mindkét városban egy-egy többnapos szakmai tanulmányút (study tour) valósul meg, workshopokkal, jó gyakorlatok megosztásával és közös részvétellel helyi kulturális programokon.
Programunk a „Kárpátok térségének civil platformja a hosszú távú hatásért” című projekt keretében jön létre, amelyet a Nemzetközi Visegrádi Alap támogat.
„A projektet Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormányai társfinanszírozzák a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatásain keresztül. Az Alap küldetése a fenntartható regionális együttműködés előmozdítása Közép-Európában.”
Új sorozatot indítottunk! Az eddigi, bő 18 éves tevékenységünk során több kutatást végeztünk, amelyek során számtalan privát és egyéb fotó és dokumentum gyűlt össze. Ezek nagy része eddig a fiók mélyén lapult – most azonban elővesszük őket, és megosztjuk az „Átjáró” archívum elfeledett pillanatait. A FIÓK TITKAI sorozatban hétről hétre olyan képeket mutatunk be, amelyek nemcsak emlékeket idéznek, hanem betekintést adnak a városunk múltjába és rejtett történeteibe.
–
A FIÓK TITKAI // Dosszié III.: Műszakváltás/001 akta
Ha esik az eső, és nem tudunk kimenni, hívjatok! Gyertek be raktárunkba, hívjon minket, s 10 percen belül a Technika Házában termünk!
06-30/085-4217, 06-20/328-5097
***
***
ÁTJÁRSZ velünk? Az Átjáró további működéséhez rád is szükség van! Légy támogatónk és önkéntesünk, csatlakozz hozzánk! Támogass egyszeri vagy rendszeres adománnyal!
Ismét csatlakoztunk a nemzetközi Kulturális Örökség Napja rendezvénysorozathoz! Ismét az Avasra indulunk majd, ám ezúttal a Nagyavas pincesorait járjuk be.
Egy szőlőhegy metamorfózisa: a mezőgazdasági hasznosítás és a borkészítés eltűnése után hogyan él tovább a pincesor mint kulturális örökség? Az eseményen megnyíló borházak betekintést engednek egy archaikus városrész XXI. századi realitásába: gondok és örömök, az avasi jövő kilátásai…
Kedves Barátunk/Partnerünk! A 2025-ös év nyárzáró eseményeként, a szüreti szezon kezdete előtt szeretettel meghívunk az első alkalommal megrendezésre kerülő Mélyvölgyi Nyitott Pince Napra:
Időpont: 2025. augusztus 30. Helyszín: Mélyvölgyi pincék – Zsolcai sor, Béka tér, Arnóti sor (Gonda Borászat) közötti terület Programok 13:00 – Mélyvölgyi pincék zászlóavató ünnepsége – Vécsi pince előtt 14:30 – Az Avas Grand Burger kóstoló és vásár (Zsolcai sor 172.) Szentimrei Családi Pince, Hot Wheels burger Bükki borok felhasználásával készült (Gallay Genus, Gonda Zen-City) 15:00 – UTÁNAM, SRÁCOK, Mélyvölgyi Pince- és Determinál installációtúra:
Tóth pince, 100 m-es pince, Vécsi pince, Gonda pince, BRS – pincénként 1 pohár bor
Gyülekező: Béka tér
16:00 – Dalárda – Béka tér 18:00 – Nyárzáró tűzgyújtás: Magyar Gyula (bogácsi tárogató és harmonika) – Gonda Borászat 18:30 – Avasi Alap zárása és összegzése 19:00 – 00:00 – Béka tér: DJ (Gyöngyösi Zoltán) 19:00 – 00:00 – DJ Suta – Gonda Borászat Gasztronómiai élmények • a borok mellé a Béka téren a Hot Wheels burgerek • a Gonda Borászatnál Kiss Gergő parádés pizzái várják a vendégeket • a kávékedvelőket a Miskolc Gasztrohős specialty kávéi frissítik fel a délután folyamán Hangulat és zene A jó hangulatról és a zenéről többek között a Dalárda, Magyar Gyula és a DJ-k gondoskodnak. Jótékonyság A rendezvény ideje alatt jótékonysági borvásáron minden eladott palack bor után 1 palack ára a Miskolcért Közösségi Alapítvány – Avasi Alap számlájára kerül. Családi programok Kisgyermekkel érkező vendégeink az alábbi lehetőségek közül választhatnak: • BRS: békagyűjtemény és borosüveg mécsestartók megtekintése • Béka tér: népi fajátékok • Átjáró-HÁZ: Célvárosi Cuccok és Átjárós kiadványok (Arnóti sor): Száz Macska Meseösvény – résztvevő pincékkel • Gonda Borászat: buborékshow, kitűzőkészítés, társasjátékok és piknikezési lehetőség A jó időt és a kellemes hangulatot garantáljuk – szeretettel várunk mindenkit!
Üdvözlettel: A szervezők: – Avasi Borospincék Mélyvölgyi Társasága – Avasi Borút Egyesület – Észak -Keleti Átjáró Egyesület – Gallay pince – Hot Wheels Burger/Szentimrei Családi Pince – Miskolcért Közösségi Alapítvány – Avasi Présház – Vécsi Pince – BRS Pince – Tóth Pince – Gonda Borászat
***
Támogasd Átjáró Könyvek sorozatunk új köteteinek kiadását!
Kérünk Mindenkit, aki fontosnak tartja tevékenységünket és bármilyen összeggel támogatni tudja a tervezett kötetek befejezését, támogasson minket!
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheti meg:
Csatlakozz a Filmes kvíz – Miskolc eseményhez, ahol ezúttal nem Hollywood, hanem Miskolc kerül reflektorfénybe! Fedezd fel, milyen filmek születtek itt, mely rendezők és színészek kötődnek a városhoz, és hogy milyen szerepet játszik Miskolc a magyar mozgóképes világban!
A kvíz csapatokban zajlik, szóval hívd meg a barátaidat, és alkossatok együtt egy igazi filmes különítményt! A részvétel továbbra is ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Ha még nem ismerős a kamázás, az sem probléma, mindenkit szeretettel várunk ezen remek miskolci eredetű sport űzésére, megismerésére, elsajátítására és megszeretésére.
⚾Az alábbi oldalon minden hasznos információ megtalálható, amit a kamázásról tudni kell:
Örömteli és aggasztó egyben, amikor kifogy egy-egy kötetünk: örülünk nyilván, mert elkelt, gazdára talált nem is kevés kötet, remélhetőleg másoknak is örömöt okozva, másrészt persze gondot is jelent, mert a vásározós pultunkon nem tudjuk további érdeklődőknek kínálni…
Ezúttal sikerült a II-s (fekete) kötet bővített kiadása, így újra tudjuk párban árusítani a két képes albumot!
A II-e kötet ára: 5600 Ft (2025 májustól)
Bevezető áron 2800 Ft/darab + az I-es kötet AJÁNDÉKBA!
VIAN: fotókat, plakátokat, visszaemlékezéseket, sztorikat gyűjtünk a valamikori a ’90-es és 2000-es évek egyik alapvető miskolci underground helyszínéről, a Vian klubról!
Várja a történeteket az Utánam, srácok! Miskolcra csapata, azaz Észak-Keleti Átjáró Egyesület!
A történetek, a fotókat, a képes és egyéb fájlokat az atjarok@gmail.com-os e-mail-címre küldhetitek.
Határidő: 2024. XI. 28!
Érdeklődés, további felvilágosítás: 06-20/328-5097
A Jubileumi CineFest Otthonunk Miskolc programjában lesz látható a nemrégiben elkészült Csodalift című kisfilmünk, mely szokásunkhoz híven egy kis költségviselésű közösségi kisjátékfilm! A szeptember 8-ai blokkban Kerényi László Kilátó című dokumentumfilmje is megtekinthető lesz, több Átjárós vonatkozású jelenettel.
Új sorozatot indítunk! magunknak, magunkról, és hátha érdekel másokat is…
A címmel bajban voltunk, munkacímként Privát jelen Miskolcont használtuk, aztán hosszas ötletelés kezdődött, mi legyen a sorozat elnevezése? Pl.: Privát ÁTJÁRÓ/FÉSZEK/FACE-ek/stb. Miskolcon…
Itt az első!
Közös
élményünk a város. Emlékeink és érzelmeink most és általunk, az előttünk élők
tapasztalataival, ránk hagyott tárgyaival, városával. Adott életkoron túl
érdemes lehet előkészíteni a baráti együttléteket. Privát félÚT Miskolcon:
valaki közülünk invitál bennünket megmutatni helybéli mikrovilágát, mesél
nekünk az utcáiról, esetleg behív az otthonába…
****
Privát
félÚT Miskolcon. Első fejezet, 2023. december 31. Győri kapu (József utca,
Gyula utca térsége)
Kapusi Krisztián
(Miskolc, 1975)
Bölcsészként próbálok
minél tovább életben maradni a városban. Elvált vagyok, néhány költözés után öt
éve lakom a szegény nagyanyámtól örökölt Győri kapui panelgarzonban. Alapvetően
egyedül, napi szinten a kisebbik fiammal (Kristóf, 2016) szórakozunk a lakásban,
ha teheti, meglátogat minket a felnőtt gyerekem (Ádám, 2004). Próbálom a
legtöbbet adni nekik. Másoknak talán hihetetlenül könnyű viselni a magamra mért
aszkétizmust, mert a boltok tele vannak egészségtelen, ízléstelen, ráadásul
baromi drágán árult hulladékkal. Tévém, otthoni internetem, előfizetésem,
okosnak mondott telefonom nincsen. Ha szabad estém adódik, olvasással,
tanulással, jó vörösborral jutalmazom magam, mialatt megnyugtatón mormol nekem
a mosógép.
Gyertek, nézzetek szét!
Találkozunk a
Balázs Győző téren, Tokaj Szolgáltatóház környékén a boltnál, ahol anya
dolgozott és a szemközti oviból átrángatott, ha Kádár vagy Farkas Bertalan
látogatta meg a Csemege ábécét. Az ovinál bemegyünk a Kőporos alá, apám
szülei ott nőttek fel, én is ott laktam ovisként. Onnan megyünk a Győri kapu
114/c. 3. emelet 2. ajtó mögé, 1973-ban épült, ott élt akkortól nagyanyám. Így
születésem óta jártam hozzá abba a lakásba, ahol a halála meg a válás óta
meghúzom magam. Nem
fogok takarítani külön a látogatás miatt, főzni vagy erőn felül készülni sem.
Cél az eredeti, in situ hitelesség és az együttlét.
A 2022 decemberében és 2023-ban meghirdetett kvízjáték folytatására kerítünk sort ezúttal! – ÚJ TÉMÁK, ÚJ KÉRDÉSEK!
Ha ennél egy jót, és játszanál is közben, úgy nevezz bátran!
Ami az árban benne van: a lepény (Manna4you)
+1 frissítő (üccsi, pohár sör, vagy egy kávé)
A nevezési díj 3500 Ft/fő
2-6 fős asztaltársaságok jelentkezését várjuk
Az első három csapat értékes nyereményben részesül, de az biztos, hogy asztaltársaságod mindenképp gazdagabb lesz némi miskolcisággal!
Civil Udvar (és social networking) a XVII. Miskolci Fröccsfesztiválon
Helyszín: Avasi Présház (3530 Miskolc, Lonovics József u. 9.)
Időpont: 2023. 06 . 17. 15 óra
Kaphatók lesznek újabb és korábbi kiadványaink, zsákbamacska és dedikáló szerzők, a Célvárosi Cuccok (kilátós pólók, pulóverek és poharak, szatyrok) kedvezményekkel!
Hamarosan kezdődik füleki partnerünk rendezvénye, melyen részt veszünk az Átjáró-Házzal, kiadványaink mellett a kama játék bemutatását tervezzük (kisfilm, kiállítás stb.).
Városi Túra és kötetbemutató – Lillafüredi sétával egybekötött ünnepélyes könyvbemutatót tart az idén 90. születésnapját ünneplő Hotel Palota és az Észak-Keleti Átjáró Egyesület.
A KÉPESLAPOK A PALOTÁBÓL – 90 éves időutazás Lillafüreden és a Palotaszállóban című helytörténeti album kiadásával ünnepli a szálloda az 1930-beli átadásának évfordulóját. A kötetbemutatóhoz kapcsolódóan tartott lillafüredi sétára a szervezők minden érdeklődőt szívesen várnak.
A túra ideje várhatóan két óra. Indulás délután 4 órakor a Palotaszállótól, érkezés körülbelül 6-kor ugyanoda. Ezt követi az ünnepélyes könyvbemutató a szálloda teraszán.
A városi séta az egyesület Koffertúrák sorozatának tagja, a részvétel rajta ingyenes, de regisztrációhoz kötött: titkarsag@hotelpalota.hu. kofferturak.hu
Olaszország és Miskolc. Kapusi Krisztián a két földrajzi fogalom közötti szoros összefüggéseket keresi kötetében. A „Milánó illatok” című most megjelenő könyv online bemutatóját szombaton du. 3 órától közvetítjük az Észak-Keleti Átjáró Egyesület Utánam Srácok nevű Facebook-csatornáján. Az Olasz tárgyú esszék és tanulmányok alcímű kötet mellett szóba kerül majd a szintén most napvilágot látott másik két átjárós kiadvány: a Radányi Judit által írt Kilián-dél, a mi kis falunk című füzet (a Privát félmúlt Miskolcon sorozat 22. része), illetve a „Kama, a miskolci erszénylabda” című anyag, amelyik a városhoz kötődő különleges labdajáték múltját és jelenét mutatja be.
Több kiadvány is érkezik a nyomdából hamarosan, több-kevesebb késéssel márciusban végre nyomdakész állapotba kerültek! Bővebben később, egyelőre a borítókat mutatjuk:
MŰSZAK – RENDSZER – VÁLTÁS: A rendszerváltás és kora Miskolcon (Rendszerváltók, alternatív irányzatok, underground)
Városi túrák, fotó- és relikviagyűjtés és szerzői est a ’89 körüli évek miskolci underground nyomvonalán
Őriztek ti fotókat, megbugázott plakátokat, bármiféle relikviát a ’89 körüli évek miskolci undergroundjáról? Mutassátok már meg, meséljétek el a sztorijukat, csámcsogjunk egy jót együtt a Bugáról meg a Vianról, az Esőről és az Ápolókról, a kalálákról miegymás! Élőkről és holtakról, kiöregedettekről és örökifjakról. Októberben bejárjuk a Black Micitől a Tátra Bob Clubig az egykori Miskolc világmegváltó helyeit, novemberben beszélgetünk, lesznek koncertek, kiállítások. Harminc éve volt a rendszerváltás vagy mi, emlékezzünk együtt arra, amire érdemes.
November 7-ig várjuk a fotókat és relikviákat!
Elérhetőség: atjarok@gmail.com
MŰSZAK – RENDSZER – VÁLTÁS: október 12., 16 órától
Városi túra a ’89 körüli évek miskolci underground nyomvonalán I.
Vasgyár – Győri Kapu
MŰSZAK – RENDSZER – VÁLTÁS: november 9., 16.30-tól
Városi túra a ’89 körüli évek miskolci underground nyomvonalán II.
Tetemvár – Kisavas
MŰSZAK – RENDSZER – VÁLTÁS: november 30., 18 órától
Privát Félmúlt Miskolcon szerzői est, filmvetítés, koncert, videodiszkó…
Az utóbbi hetekben több Koffertúrák Városi Séta címében már használtuk ezt az elnevezést, melyek közül több nyilvános és díjmentes, és több zárt-körű, fizetett program zajlott (magyar vagy angol nyelven).
A szolgáltatás és a weboldal immár készen van, várjuk a foglalásokat!
em%20%C3%A9n%20a%20di%C3%B3sgy%C5%91ri%20strandot!%20%20-banner.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
-.jpg)
.png)
.jpg)
.jpg)
.gif){kind=link}
.png){kind=link}